HTML

Őrség (turizmus, szállás, látnivaló, fazekasjel)

Az Őrségbe tévedő vándor számára szeretnék információkat adni arról, hogy mit nézzen meg, hol egyen, hol vásároljon, hol fürödjön, hol szálljon meg, mit olvasson, mire figyeljen.

Friss topikok

Linkblog

A veleméri templom ősvallásból örökölt jelei

2010.02.21. 11:39 Tiszteletes úr

 

A veleméri Szentháromság-templomban is megtaláljuk azokat a jelképeket, amelyeket a kereszténység még az ősvallásból vett át s amelyek régi írások jeleivel is azonosíthatók.

 

 

1. ábra. Ünnepség a veleméri templom új harangjának felszentelése alkalmából; a harang Varga Ottó atya szervező munkájának köszönhető; az ünnepségre meghívták Pap Gábort és Szántai Lajost, akik sokat foglalkoztak a veleméri templom szimbolikájával, hogy a nagy nyilvánosság előtt mondjanak köszönetet a templomot ismertető munkásságukért, de valamilyen ok miatt nem érkezhettek meg (a képet e sorok írója készítette)


 

 

A veleméri Szentháromság-templom az őrségi falusi turizmus egyik legfontosabb célpontja. Méltán az, mert a szinte teljes épségben megmaradt freskói (sajnos, veszteségeink is vannak e téren) lehetőséget adnak a templom működését évszázadokon át segítő szimbolika megértésére. E téren a templom tudós plébánosain, Kovács Józsefen és Varga Ottón kívül sokat köszönhetünk Pap Gábor művészettörténésznek is, aki népszerűsítette a Kovács József által feltárt - jellegzetes, korai keresztény nézőpontot kifejező - a Nap járása, az épület tájolása, a hívekre váró napi és éves feladatok, valamint a freskók közötti összefüggéseket.

Van azonban ezeken túl egy másik vonulata is a veleméri templom jelképrendszerének, amelyet lényegében mindeddig nem vizsgáltak, figyelmen kívül hagytak. Ez pedig az elemi jelképek ősvallási eredete és értelme. A templom jelképei ugyanis szoros formai és tartalmi kapcsolatban vannak a székely rovásírás és más antik írásrendszerek jeleivel. Ha ezeket a kapcsolatokat is feltárjuk és megértjük, akkor a veleméri templom még többet mondhat a látogatóinak. Kiderül, hogy a veleméri templomot ezek a jelképek a kőkori ősvalláshoz kötik, az itt látható jelképek évtízezredek mondanivalóját közvetítik a mai kor számára.

Remélem, hogy a székely rovásírásnak az utóbbi évtizedekben - nem utolsósorban az Írástörténeti Kutatóintézet és baráti körének (néhai Simon Péter, néhai Forrai Sándor, Szekeres István és e sorok írója és követőink) kutatásainak következtében - tapasztalható reneszánsza; a középkori templomaink falfestményeinek feltárása és közzététele, valamint a digitális fényképezőgépek és az internetes publikácós lehetőségek bővülése együttesen a párhuzamok feltárását segítik elő. A nemzeti értelmiség az akadémikus "tudomány" helyett is feltárja a vallási jelképeink és a székely írás között mutatkozó összefüggéseket. Legyen ez a cikk egy kezdeményezés, amelyik elindítja e szükséges és fontos feltáró és elemző tevékenységet!

A középkori magyar templomi jelképek, amelyek megfelelői a veleméri templomban is tanulmányozhatók, a különböző ősi írások jeleivel, meg népi hieroglifákkal is azonosíthatók. Ilyen veleméri jel a "Nap", a "lyuk", az "ős", az "Egy", a "nagy", a kereszt és a "sugaras Nap" jele.

Igaz ugyan, hogy az ehhez hasonló jelpárhuzamokat az akadémikus írástudománysohasem vizsgálta érdemüknek megfelelően, ez azonban nem akadályozza meg a képviselőit abban, hogy eleve tudománytalannak tekintsék az effajta összevetéseket is. A hasonlóságokat minden érdemi vizsgálat nélkül a véletlen egyezésnek tulajdonítják. Az 1993-ban elvégzett valószínűségszámítás azonban (amelyről a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetben számoltunk be) azt bizonyította be kétségbevonhatatlanul, hogy az effajta jelhasonlóságok szinte kivétel nélkül a jelek genetikus, azaz származási kapcsolatának köszönhetőek. A veleméri templomban és másutt is kimutatható jelpárhuzamok azt bizonyítják, hogy a székely rovásírás szoros rokonságban van a vallásos, uralmi és népi jelkészlettel.

Az írásrendszerek közötti genetikus kapcsolat magyarázata egy széles körben elterjedt kőkori ősvallás, amelynek a jelei az antik világ sok jelrendszerében fennmaradtak. Számunkra különösen fontos, hogy a kőkori jelek a székely írásban maradtak fenn a legteljesebb formában és máig ismerten (a hasonló korú jelrendszerek többségét már évezredek óta nem használják). Az akrofóniák jórészt elvégzett rekonstrukciója azt bizonyította, hogy ezeket a jeleket a magyar nyelv - azaz a magyar ősvallás - számára teremtették meg eleink (az akrofónia az a folyamat, amikor egy szójelből betű keletkezik, amely a szó első hangját, vagy az első mássalhangzóját jelöli).

Tudjuk, hogy az ősvallás jelképrendszere még a kökorban alakult ki, és az eltelt idő alatt igen széles körben elterjedt. Ezért találjuk meg a jelek megfelelőit többek között az amerikai indiánoknál, a székely rovásírás ban meg a hettita hieroglif írásban is. A jelek egykor egy ősi szó- szótagoló írás jelei is voltak, amellyel fonetikus szövegeket lehetett lejegyezni már a kőkorban is. A szó- és szótagértékek (az akrofónia) rekonstrukciója alapján e jelkészlet a magyar ősvallás számára készült. Azaz a kereszténység közvetve, vagy közvetlenül magyar eredetű ősvallási jelképeket vett át s ezek egy része maradt meg a veleméri templomban is. Az ősi jelkészlet elemeit máig használja a népművészet. Például a fazekasok jelkincsében (debreceni csigacsináló bordán, magyargyerőmonostori kályhacsempén , korondi gyertyatartón, veleméri rajzos sindün , magyarszombatfai tányéron) is találunk ősvallási eredetű jeleket. Ez a kőkori jelkészlet a világ részeit ábrázolta (hegyet, folyót, fát, égitestet), a korabeli világnézet illusztrációs igényeinek megfelelően.


 

 2/a. ábra. A veleméri Szentháromság-templom Szentháromság-jelképe; a három koncetrikus kör évezredek óta használt jelkép


 

 




 



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2/b. ábra. A veleméri Szentháromság-szimbólum előképe Kolozsvárról, a Tordos-Vincsa kultúra korából (Makkay János nyomán)

 

 

 

 

A szentháromság jelkép


A szentélyt és a hajót elválasztó diadalív szentély felőli oldalának tetején található a Szentháromság-jelkép (1/a. ábra). Ez a templom legnevezetesebb jele, mert a keletelt templomba Szentháromság napján beeső hajnali fénysugár éppen ezt a jelképet világítja meg. E pillanat átélésére minden évben zarándokok serege érkezik Velemérre.


A három koncentrikus körből álló szimbólum egy jelmontázs (ligatúra), amiből a külső kör a Napot jelképezi. A jelmontázs belsejében lévő további két koncentrikus kör pedig egy kutat ábrázol. Ez pontosan azonos a legkorábbi sumer írás kút jelével és a székely írás "ly" ( lyuk- azaz forrás) jelével is. A Nap és a kút/forrás ilyen összekapcsolása a Kőhalmi Katalin által feljegyzett szibériai mítosz segítségével magyarázható meg. E szerint az életet jelképező folyó (azaz a Tejút) forrása a Nap. Ez a gondolat valamikor széles körben ismert lehetett, mert felismerhető indián jelmontázsokban (például egy azték pajzson) is. Megtalálható ez a gondolat a magyar népművészet égigérő fát ábrázoló alkotásain is, ahol a fa csúcsán ott van a Tejút hasadékának ábrázolása. Ilyen égigérő fa az egyik veleméri rajzos sindün is látható.

 




3/a. ábra. Mandorla a veleméri templom diadalíve felett (Jézus testéből jobbra is, meg balra is két zöld sáv lép ki, azaz a Megváltó azonos a kettőskereszttel);

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




3/b. ábra. A keresztény mandorla a kőkori eredetű székely "us" (ős) rovásjel rokona; a Tejút hasadékát ábrázolja, amelyben karácsonykor a Nap kél; azt a magasztos pillanatot jelzi, amikor megkezdődik a nappalok hosszabbodása és visszatér a melegebb, az élet lehetőségét jelentő időszak




 

 

 






3/c. ábra. A kettőskereszt a székely írás "gy" (Egy) jele; egy szavunk ma is "szent, isten" jelentésű az egyház összetételben; a Tejút (az égigérő fa) jele, amelyet az ősvallás az Istennel (az ősapánkkal) azonosított



 

 

 

 



3/d. ábra. Kettőskereszttel azonos isten; 
hurrita stílusú relief az Assur-i Assur-templom kútjából

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


 

3/e. ábra. Kubánvidéki hun diadém kettőskereszt alakú dísze

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mandorla


A mandorla a Tejút hasadékában karácsonykor születő napisten ősvallási jelképéből keletkezett. Ennek megfelelően a keresztény jelkép-változatokban gyakran Máriát és a kisdedet találjuk. A székely írásban az "us" (ős) jele felel meg e jelképnek, mert az ősvallás szerint a napisten leszármazottai vagyunk. Az \"us\" jelet használták a veleméri fazekasok is az égigérő fa ábrázolásakor. Ez az obi-ugor párhuzamokkal rendelkező ábrázolási konvenció (és Kolossa Elek veleméri adatközlő tájékoztatása) egyértelművé teszi, hogy a veleméri fazekasok ismerték ennek az ősvallási jelképnek a jelentését.


A veleméri templom mandorlája tulajdonképpen jelmontázs, mert a belsejében megtalálható a kettőskereszt is.

 


A kettőskereszt


A veleméri mandorla érdekessége, hogy Jézust a testéből kilépő zöld sugarak a kettőskereszttel azonosítják (akár a koronázási palást a magyar uralkodót, vagy az Assur-i hurrita relief istenét a 2/b. ábrán). A kettőskereszt szintén ősvallási eredetű Tejút-jelkép (ezért használták a hunok is, és ezért került a magyar címerbe is). Egy újabb jelpárhuzam, amelyet a kereszténység az ősvallásból, talán a hunoktól örökölt. A székely írásban a kettőskereszt a "gy" hang jele, amit szabályszerűen Egy-nek kell kiolvasni (például az énlakai rovásfeliratban). Ez a szó istenünk jelzője, az egyház szavunkban ma is "isten", vagy "szent" értelemben használjuk.


A kettőskereszt és a mandorla együtt "Egy ős"-ként elolvasható hieroglifikus feliratot képez. Hasonló szövegű mondatjelet hun csaton is találunk. Ez megengedi annak a feltételezését, hogy ez az ábrázolási hagyomány a hun, vagy avarhun vallás jelkészletéből maradt ránk. A hunok és az avarhunok is keresztények voltak (részben), ami kitűnő lehetőséget kínált az ősvallás jelképeinek átadására a keresztény vallás számára.




2/c. ábra. Hun csat az "Egy ős" mondatjellel (Bóna István nyomán)




 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




2/d. ábra. A pécsi székesegyház altemplomában található \"Egy ős\" ligatúraugyanazt mondja más képi megfogalmazással, mint amit a veleméri mandorla



 



 

 

 

 

 

 

 

 

 

A veleméri diadalív és a fölötte lévő mandorla együttes jelentése

 

Szólj hozzá!

Címkék: könyv szállás őrség velemér székely rovásírás vallásos jelkészlet szentháromság templom

A bejegyzés trackback címe:

https://orseg.blog.hu/api/trackback/id/tr691777724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása