HTML

Őrség (turizmus, szállás, látnivaló, fazekasjel)

Az Őrségbe tévedő vándor számára szeretnék információkat adni arról, hogy mit nézzen meg, hol egyen, hol vásároljon, hol fürödjön, hol szálljon meg, mit olvasson, mire figyeljen.

Friss topikok

Linkblog

Nyomdába került az "Így írtok ti magyar őstörténetet" c. kötet kézirata

2010.02.25. 17:45 Tiszteletes úr

 

 



 

A kötet címlapján egy megkapó szépségű uráli magyar leletről készített fotógrafika látható


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Ezt az érdekes leletet a hazai szakirodalomban eddig még nem ismertették; amint arról a két ( Jóma és ország) szójelről sem olvashatott senki, amelyik a IX. századi lemezeken látható. Ezek szerint Jóma isten az ország ura volt. A felismerés azért is érdekes, mert a Jóma ligatúrát megtaláljuk az alucsajdengi hun koronán is, meg a mervi oázisban 531 táján a szabírhunok számára készített Szent Koronán is.

Azaz a lelet egy régészeti szenzáció, mert a honfoglalók vallásáról ilyen korabeli elolvasható tájékoztatással más nem rukkolt még elő. Beleillik azon szenzációk sorába, amelyekről e kötetben első közlést talál az olvasó.

A hasonló leletek sora segít megérteni annak a kőkori eredetű, de a honfoglalók által és a magyar népművészek által gyakorolt hieroglifikus írásmódot, amelyről szintén kellene már írnom egy kötetet.
 

A most megjelenő kötet tartalomjegyzéke:
 
Erdélyi István az őstörténetkutatás száz évéről

Bánffy Eszter és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelei

Fodor István a gjunovkai szkíta lószerszámdísz jeleiről

Bálint Csanád, avagy miről ismerhető fel a turul?

Szőke Béla és az Azonos-e Zalavár Mosaburggal? kérdés

Czeglédi Katalin a sezserékről és a népnevünkről

Róna-Tas András a honfoglalók írástudásáról

Róna-Tas András újabb meséi a magyar őstörténetről

Hampel József összedőlt cirkusza

Kiszely István a Magyarok Istenéről

Obrusánszky Borbála társadalomszervezetünk gyökereiről

Nyitray Szabolcs az azerbajdzsáni magyarokról

Záhonyi András a tatárlakai táblákról

Szakács Gábor és Friedrich Klára írni tanít

Hosszú Gábor, Libisch Győző és a „pálos rovásírás”

Leltárhiány, Bakay Kornél könyvkritikájára válaszolva

Bakay Kornél és a tamgák

Fodor István a kiszombori tarsolyveret jeleiről

Harmatta János félmondata az urartui hieroglif írásról

Makkay János az Attila és Árpád közötti magyar uralkodókról

Makkay János a király dorongjáról

Makkay János neolitikus bélyegzői

Révész László és a gnadendorfi övveret jelei

Csúcs Sándor esete az írástörténettel

Csúcs Sándor és a nyelvtudomány megtermékenyült

Körön kívülről - válasz Csúcs Sándor könyvkritikájára

Voigt Vilmos a motívumok terjedéséről

Máté Zsolt és a tprus jel újabb magyarázatai

Szekeres István kötete

Jordanes Getikája Kiss Magdolna ferdítésében

Ucsiraltu a hun nyelv szavairól

Szöllősy Kálmán a volgai eszkelekről

Vékony Gábor omega alakú bronzcsüngői

Vásáry István és a Jugria-kérdés

Niederhauser Emil a szlovák zászlóról

Válasz Botár István régész „Szubjektív beszámoló”-jára

Csáji László Koppány közbeszól
Bóna István Anonymus hiteléről
Összegzés
Irodalomjegyzék

***

A nyomdai munkálatok folyamatban vannak, és kb. 2 hét múlva várható a kötet megjelenése.

A könyvesboltok közül elsőként a Fehérlófia könyvesbolt kap belőle. Legolcsóbban e sorok írójánál szerezhető majd be, mert ez esetben a bolti árrés nem terheli a vásárló pénztárcáját. A Tudós Virtus olvasói ennek köszönhetően 50%-os kedvezménnyel vehetik meg ezt a művet. Ezzel azt a sok építő kritikát és segítő szándékú hozzászólást szeretnénk honorálni, amellyel a kötet elkészültéhez az író- és olvtársak hozzájárultak.

Az a kísérlet, amit a virtus szoftverének tervezői kezdtek el, sok várt és sok váratlan hatással járt. Ezeket még ma sem tudjuk teljes mértékben felmérni. Az egyik ilyen - örömteli - következmény, hogy kialakult a Tudós Virtuson egy írástörténettel (elsősorban a székely írás eredetével) foglalkozó csoport és műhelymunka. Benne van ez az internet nyújtotta lehetőségekben, s ha e szoftver zseniális tervezői nem használták volna ki, akkor megjelenik másutt.

Ezt a műhelymunkát az Írástörténeti Kutatóintézet baráti köre végzi itt a Tudós Virtuson (együttműködve és részben megegyezve az index.hu "50 000 éves magyar írásbeliség" c. fórumán kialakul körrel is). Ez az áldozatos csoportmunka jelentős hatást gyakorolhat a hazai történeti kutatásokra a következő évtizedekben. A Virtus tehát betölti a kulturális feladatát is, mert olyan közösséget épít, amelyre szükség van s amely megfelel a kor technikai-tudományos színvonalának és a sajnos ennek ellenére korlátozott lehetőségeknek is.


Nem előzmény nélküli és indokolatlan ez a várakozás, amit a következő évtizedekben várunk ettől a most végzett és végzendő műhelymunkától, hiszen az Írástörténeti Kutatóintézet 1993-ban kiadott tanulmánykötete (a "Bronzkori magyar írásbeliség", amelyet néhai Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írtunk) egyszer már bizonyította, hogy ki lehet kényszeríteni a változást az akadémikus áltudomány berkeiben is. Ama kötet megjelenése után ugyanis a legismertebb szerzők sora hagyott fel a székely írás ótürk eredeztetésének emlegetésével, s vallotta be, hogy fogalma sincs, honnan is származhat a nemzeti írásunk.


Most is szükség van egy fordulatra, vagy tobvábblépésre. Úgy véljük ugyanis, hogy az akadémikus "tudomány" képviselői részéről nem elegendő bevallani, hogy eddig téveszméket oktattak az egyetemi katedrákon a székely írás eredetéről, hanem fel is kell használni ezt az írást a történettudomány mindennapjaiban.


A feladat kettős.


- Egyrészt tudomásul kell venni, hogy ez az írás létezik s nélküle nem lehet megírni a magyar őstörténetet.


- Másrészt meg kell ismerni végre a székely írást és annak valódi természetrajzát. Mert jelenleg szinte csak tévedéseket lehet róla olvasni a kis számú, erről megjelenő műben. Az elborzasztó helyzetre jellemző, hogy a "szakértők" némelyike a saját nevét sem tudja helyesen leírni ezzel az írással. Ezen a szomorú helyzeten csak a kérdések alapos, hozzáértő és jóindulatú megbeszélésével lehet túllépni.




 

 

veleméri Csinyálóház terasza egy szívfájdítóan szép szeptemberben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jókai Mórral és Gárdonyi Gézával már nem beszélgethet, e sorok írójával azonban eszmét cserélhet őstörténeti, írástörténeti és egyéb kérdésekről is, ha a falusi turizmus keretében az országot járván eljut az Őrségbe és igénybe veszi a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház vendégszeretetét, vagy megnézi a díjtalanul megtekinthető Sindümúzeumkiállítását a magyar hieroglifikus írásról .

 
 

 

Rovó rovata (rovo.virtus.hu)

Szólj hozzá!

Címkék: kritika könyv szent korona sztyeppe magyar őstörténet székely rovásírás magyar hieroglif írás

A bejegyzés trackback címe:

https://orseg.blog.hu/api/trackback/id/tr241790141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása