Bánffy Eszter és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelei
Fodor István a gjunovkai szkíta lószerszámdísz jeleiről
Bálint Csanád, avagy miről ismerhető fel a turul?
Szőke Béla és az Azonos-e Zalavár Mosaburggal? kérdés
Czeglédi Katalin a sezserékről és a népnevünkről
Róna-Tas András a honfoglalók írástudásáról
Róna-Tas András újabb meséi a magyar őstörténetről
Hampel József összedőlt cirkusza
Kiszely István a Magyarok Istenéről
Obrusánszky Borbála társadalomszervezetünk gyökereiről
Nyitray Szabolcs az azerbajdzsáni magyarokról
Záhonyi András a tatárlakai táblákról
Szakács Gábor és Friedrich Klára írni tanít
Hosszú Gábor, Libisch Győző és a „pálos rovásírás”
Leltárhiány, Bakay Kornél könyvkritikájára válaszolva
Bakay Kornél és a tamgák
Fodor István a kiszombori tarsolyveret jeleiről
Harmatta János félmondata az urartui hieroglif írásról
Makkay János az Attila és Árpád közötti magyar uralkodókról
Makkay János a király dorongjáról
Makkay János neolitikus bélyegzői
Révész László és a gnadendorfi övveret jelei
Csúcs Sándor esete az írástörténettel
Csúcs Sándor és a nyelvtudomány megtermékenyült
Körön kívülről - válasz Csúcs Sándor könyvkritikájára
Voigt Vilmos a motívumok terjedéséről
Máté Zsolt és a tprus jel újabb magyarázatai
Szekeres István kötete
Jordanes Getikája Kiss Magdolna ferdítésében
Ucsiraltu a hun nyelv szavairól
Szöllősy Kálmán a volgai eszkelekről
Vékony Gábor omega alakú bronzcsüngői
Vásáry István és a Jugria-kérdés
Niederhauser Emil a szlovák zászlóról
Válasz Botár István régész „Szubjektív beszámoló”-jára
Csáji László Koppány közbeszólBóna István Anonymus hiteléről
Összegzés
Irodalomjegyzék
***
A nyomdai munkálatok folyamatban vannak, és kb. 2 hét múlva várható a kötet megjelenése.
A könyvesboltok közül elsőként a Fehérlófia könyvesbolt kap belőle. Legolcsóbban e sorok írójánál szerezhető majd be, mert ez esetben a bolti árrés nem terheli a vásárló pénztárcáját. A Tudós Virtus olvasói ennek köszönhetően 50%-os kedvezménnyel vehetik meg ezt a művet. Ezzel azt a sok építő kritikát és segítő szándékú hozzászólást szeretnénk honorálni, amellyel a kötet elkészültéhez az író- és olvtársak hozzájárultak.
Az a kísérlet, amit a virtus szoftverének tervezői kezdtek el, sok várt és sok váratlan hatással járt. Ezeket még ma sem tudjuk teljes mértékben felmérni. Az egyik ilyen - örömteli - következmény, hogy kialakult a Tudós Virtuson egy írástörténettel (elsősorban a székely írás eredetével) foglalkozó csoport és műhelymunka. Benne van ez az internet nyújtotta lehetőségekben, s ha e szoftver zseniális tervezői nem használták volna ki, akkor megjelenik másutt.
Ezt a műhelymunkát az Írástörténeti Kutatóintézet baráti köre végzi itt a Tudós Virtuson (együttműködve és részben megegyezve az index.hu "50 000 éves magyar írásbeliség" c. fórumán kialakul körrel is). Ez az áldozatos csoportmunka jelentős hatást gyakorolhat a hazai történeti kutatásokra a következő évtizedekben. A Virtus tehát betölti a kulturális feladatát is, mert olyan közösséget épít, amelyre szükség van s amely megfelel a kor technikai-tudományos színvonalának és a sajnos ennek ellenére korlátozott lehetőségeknek is.
Nem előzmény nélküli és indokolatlan ez a várakozás, amit a következő évtizedekben várunk ettől a most végzett és végzendő műhelymunkától, hiszen az Írástörténeti Kutatóintézet 1993-ban kiadott tanulmánykötete (a "Bronzkori magyar írásbeliség", amelyet néhai Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írtunk) egyszer már bizonyította, hogy ki lehet kényszeríteni a változást az akadémikus áltudomány berkeiben is. Ama kötet megjelenése után ugyanis a legismertebb szerzők sora hagyott fel a székely írás ótürk eredeztetésének emlegetésével, s vallotta be, hogy fogalma sincs, honnan is származhat a nemzeti írásunk.
Most is szükség van egy fordulatra, vagy tobvábblépésre. Úgy véljük ugyanis, hogy az akadémikus "tudomány" képviselői részéről nem elegendő bevallani, hogy eddig téveszméket oktattak az egyetemi katedrákon a székely írás eredetéről, hanem fel is kell használni ezt az írást a történettudomány mindennapjaiban.
A feladat kettős.
- Egyrészt tudomásul kell venni, hogy ez az írás létezik s nélküle nem lehet megírni a magyar őstörténetet.
- Másrészt meg kell ismerni végre a székely írást és annak valódi természetrajzát. Mert jelenleg szinte csak tévedéseket lehet róla olvasni a kis számú, erről megjelenő műben. Az elborzasztó helyzetre jellemző, hogy a "szakértők" némelyike a saját nevét sem tudja helyesen leírni ezzel az írással. Ezen a szomorú helyzeten csak a kérdések alapos, hozzáértő és jóindulatú megbeszélésével lehet túllépni.