HTML

Őrség (turizmus, szállás, látnivaló, fazekasjel)

Az Őrségbe tévedő vándor számára szeretnék információkat adni arról, hogy mit nézzen meg, hol egyen, hol vásároljon, hol fürödjön, hol szálljon meg, mit olvasson, mire figyeljen.

Friss topikok

Linkblog

Az Őrség ma

2010.03.03. 13:38 Tiszteletes úr

 

A gazdasági válság közeledtével érdemes számbavenni, milyen erőforrásokkal és vonzerővel rendelkezik ez a gyönyörű tájunk.




Az Őrség a mai Magyarország egyik legszebb tája, amelynek turisztika vonzereje és vendégfogadó kapacitása nem csökken, hanem folyamatosan növekszik. 

 

 


A táj keleti fele a Trianon palotában aláírt területrablás során is megmaradt Magyarországnak. Ez a fél Őrség (benne a szívünknek oly kedves Belső Őrségés a központ szerepét betöltő, városias Őriszentpéter ) most Zala és Vas megyének a magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. Az Őrség másik fele ma - a Muravidékkel együtt - Szlovéniához tartozik. 

Az új országhatár kettészelte az egykori Nyugat-Dunántúl virágzó magyar-osztrák-szlovén gazdasági kapcsolatait is, amelyekről a térség régi házain található vakolatdíszek alapján is képet alkothatunk. Ezeket az első világháború óta szinte be sem meszelték; a régiekhez hasonlóakat ma már nem is nagyon képes csináltatni, vagy felújítani sem az elszegényedett lakosság. Az Őrség 
évtizedekig el volt zárva a határ túloldalára került etnikai, kulturális és gazdasági környezetétől. 

Az Őrség közelében némi szlovén és német nemzetiségű 
lakosság is él (az egykor Tótságnak nevezett vidéken), részben megőrizve sajátos kultúráját és identitását. 




2. ábra. Az alsómaráci termálstrand egyik medencéje
 


Az Őrségi látnivalók (települések, épületek) értékes természeti tájban találhatók, amelynek jelentős része nemzeti 
park (az Őrségi Nemzeti Park) és védelem alatt álló terület. 

 


A térségben nagy kiterjedésű 
erdők, és kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. A szántóföldek 5-10 aranykoronásak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag alkalmatlanok mezőgazdasági művelésre (sütve jó föld - mondják a helyiek a fazekasagyagra utalva). Erdőnek való táj, amelyből azonban alapos trágyázással mégiscsak ki lehet csiholni valami eredményt. Az agyagtalaj feljavítható és évszázados munkával kitűnő termőtalajjá változtatható - amint azt a szorgalmas őrségi parasztok be is bizonyították a két világháború között.

Legnagyobb települése 
(mikrotérségi központja) Őriszentpéter (nevezetessége a Szent Péter templom ). A közvetlen környezet fontosabb települései közé tartozik Lenti, Szentgotthárd, Csesztreg , Rédics, Muraszombat és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépítettinfrastruktúrával, és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal, valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. Kissé távolabb (mintegy 50 km-es távolságra) Körmend , Zalaegerszeg és Alsólendva képviseli a városi lehetőségeket. 

Az Őrség egyik legszebb, a szeres településszerkezetet máig híven őrző, freskókkal díszített templom a miatt ismert és látogatott, jellegzetes településeVelemér . E szép fekvésű, bájos falu alkalmas arra, hogy példáján bemutassuk, megismerjük és megszeressük az Őrséget. Ehhez néhány, aveleméri kúriasor on található szép szálláshely (például a Cserépmadár szállásés a Csinyálóház ) és a Cipó Művek (borozó és étterem) jó lehetőséget kínál.



2. ábra. A veleméri Csinyálóház terasza októberben; "Mindíg arra vágytam, hogy olyan helyen legyek, ahol - ha kinyitom a szememet - bárhová nézzek is, csak szépséget látok"; "Mint egy megvalósult álom"

Az őrségi térség aprófalvainak jelentős részében hiányos az infrastruktúra és nincs munkalehetőség.




Az Őrség aprófalvai a nagyvárosoktól távol találhatók, ezért a munkavállalók nehezen jutnak el Vas és Zala megye foglalkoztatási központjaiba. Ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is magasabb az átlagosnál. Ráadásul a munkanélküliek jelentős része tartós munkanélküli és nincs valódi esélye arra, hogy állást találjon. Ennek oka az, hogy a feldolgozóipar nagyvállalatai és a közigazgatás, amelyekben a foglalkoztatottak 63%-a dolgozik,képzettséget és gyakorlatot igényel, amellyel ez a réteg nem rendelkezik. Számukra marad a segély, a közmunka, az alkalmi és fekete munka, az erdei gyűjtögetés (pl. gomba és tüzelő), vagy a teljes elnyomorodás és az éhhalál (az Őrség szerencséje, hogy a lakosság egyetlen rétege sem tekinti alternatívának a bűnözést). 

A helyzet fonákságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a viszonylag magas
munkanélküliség mellett is olyan nagy hiány mutatkozik a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében, amely már gátolja a lakosság igényeinek ellátását és további cégek letelepedését a térségbe. A szocialista és a neoliberális korszakok tudatos térségpusztító tevékenysége beérlelte halálos gyümölcsét: az egykor fejlett Őrség, ma már haldoklik. Jöhetnek az új honfoglalók. 

A térségben vendégeskedő turista az Őrség haldoklását nem feltétlenül veszi észre. Az elnéptelenedést nem lehet felmérni, csak a békét és a csendet észleli egy elbűvölően szép tájban. Az őrségiek a halottaikat még nem hagyják az utcákon temetetlenül heverni, hanem a kialakult szokás szerint a temetőkben helyezik el őket, egyházi szertartás kíséretében, többnyire református zsoltárokat énekelve. Egyelőre minden faluban van még 3-4 munkaképes korú ember, aki fizikailag képes a sírok kiásására is. A 80 éves anyókák pedig, akik már nem képesek elgyalogolni a falujuk temetőjéig sem, s akiknek egyetlen leszármazottja sem él, minden rokona a temetőben nyugszik már, halottak napján megkérnek valakit, hogy vigye el a temetőbe, és utolsó erejével rendbeteszi a családi sírokat. Arra, hogy mi lesz 10-20 év múlva, gondolni sem merünk.



 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3. ábra. A veleméri Sindümúzeum újjáépített épülete előreláthatóan 2009-ben megnyílik (jelenleg a bútorok tervezése és készítése folyik, amivel talán a nyár elejére el is készülünk, azt követi majd a kiállítás berendezése és a megnyitó); a virágokat azért ültette e sorok írója, hogy az Ön szíve megfájduljon - és addig ne találjon nyugalmat, amíg el nem jön megnézni ezt a csodálatos vidéket


Elvileg a szakképzés és az élethosszig tartó tanulás 
meghatározó lehetne a térség munkavállalóinak versenyképessége szempontjából. E hipotetikus munkavállalóknak azonban előbb meg kellene születniük, majd óvodába és általános iskolába kellene járniuk - a szülőképes lakosság azonban már jórészt elvándorolt, az óvodákat és az iskolákat pedig sorra felszámolták az uralkodó politikai eszméknek megfelelve. 

A tágabb környezetben meglévő munkahelyek jelentős része olyan nagyvállalathoz kötődik, amelyeknek a térségi gazdaságfejlesztő hatása nem jelentős (pl. nincsenek jelentős számú alvállalkozói), a megtermelt profitit egyszer és mindenkorra kiviszik az országból, csak az éhbérért dolgoztatott munkavállalókra van szükségük. Az Őrségben ezeknek a gyengén fizetett munkahelyeknek is szűkében vagyunk, ezért - jobb híján - a munkahelyek biztosítása miatt ezek a vállalatok is fontosak. (A kevés, külföldi tulajdonban lévő vállalkozás mintegy 2000 embert foglalkoztat a társégben.)

Összességében a fiatalok elvándorlása figyelhető meg, amiből következően a térség egészére jellemző a 
lakosság fogyása és fokozatos elöregedése. 

Az elöregedő településeken egyre több az egyszemélyes háztartás, vagy azoknak a házaspároknak a száma, akik elmúltak 70 évesek és gyermekeik távol élnek (a térségben élők ~20%-a 60 év feletti). A kisebb településeken az időseknek a meglévő rendszerek (házi gondozó, falugondnok) nem minden számukra szükséges feladat ellátásában (pl. bevásárlás, favágás stb.) tud segítséget nyújtani, bizonyos alapszolgáltatások elérése (távolság, egyéb okok miatt) számukra szinte elérhetetlen, nincs pontos adat a rászorulókról

Az őrségi településeken végigsétáló vándor - néhány fazekast leszámítva - alig talál működő vállalkozást (ezeket azonban egy fazekasnéző túra keretében érdemes felkeresni). Az őrségi aprófalvak lakossága a fenti kisebb körzeti
központokban talál munkalehetőséget, ezen kívül a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség a munkavállalásra. 

A térség jellegzetessége, hogy megyeszékhelyektől, nagyvárosoktól távol található, alapvetően aprófalvas településekből áll, amelyekről a munkavállalók nehezen tudnak a közösségi közlekedés eszközeivel eljutni a Vas és Zala megyei foglalkoztatási központokba. Ezért a munkanélküliségi ráta meghaladja a regionális átlagot. Ugyanakkor további jellegzetesség, hogy a térségen belül komoly eltérések tapasztalhatóak a munkanélküliség tekintetében. Szentgotthárd és Csesztreg a két legnagyobb térségifoglalkoztató település. A két foglalkoztatási központhoz közelebbi településeken általában kisebb a munkanélküliség, mint a minden tekintetben távoli kistelepüléseken.



4. ábra. A néhai Gyenese (Botfaragó) Gyula veleméri fafaragó által készített törülközőtartó részlete; a felirat a kisunokáit köszönti: "Jó reggelt Tóth Irénke és Tóth Ibolyka"


A munkanélküliek jelentős része a tartós munkanélküliek kategóriájába tartozik.
 
 
 
Ennek egyik fő oka, hogy a legnagyobb foglalkoztatási szektorok (feldolgozóipar nagyvállalatai, közigazgatás), amelyekben a foglalkoztatottak 63%-a dolgozik, viszonylag speciális és magas képzettséget, gyakorlatot igényel amelynek ez a réteg nem tud megfelelni. A viszonylag magasmunkanélküliség mellett azonban folyamatosan fennáll, főként a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében a hiány, amely már gátolhatja további cégek letelepedését a térségbe. Ezért a hatékony szakképzés és az élethosszig tartó tanulás lehetőségét biztosító felnőttképzés szerepe meghatározó a térség munkavállalóinak versenyképessége szempontjából.

A térség szinte valamennyi településén a falusi turizmus fejlesztését tekintik a kibontakozást kínáló legfontosabb lehetőségnek. Ebben az ágazatban azonban csak a foglalkoztatottak 5%-a dolgozik, azaz a jelentőségük korlátozottnak tűnik. A valóságos helyzet azonban - szerencsére - jobb a statisztikánál. A falusi vendéglátók többsége ugyanis nem munkaviszonyban látja el a tevékenységét, hanem magánszállásadóként s ezért a statisztikákban nem jelenik meg. A falusi turizmus jórészt (egy bizonyos szint alatt) adómentes tevékenység, a vendéglátók a saját portájukon fogadják a vendégeiket, ezért ez az ágazat jobban javítja a lakosság helyzetét, mint az a foglalkoztatási adatok alapján kimutatható. Ez magyarázza meg, hogy miért tekintik minden településen az egyetlen szalmaszálnak, amelybe még kapaszkodhat a munkanélküliség tengerében fuldokló őrségi lakosság.

A természetjárásra alapozott turizmus tekintetében valóban kitűnő
lehetőségek kínálkoznak az Őrségben. Ennek alapja a nemzeti parki védettség alatt álló értékes természeti környezet, valamint a különleges kulturális örökség (például az őrségi jelkincs ). Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott. 2008-ban az őrségi tájat megválasztották "Magyarország 7 csodája" egyikének.





4. ábra. A közelmúltban megnyitott szentgotthárdi Thermalpark 


További turisztikai erősséget jelentenek a termálvízre alapozott fürdési lehetőségek, az őrségi termálfürdők . A térségben található a közelmúltban megnyitott szentgotthárdi termálpark , valamint a régebben működő lendvai termálstrand, a lenti termálstrand , a bánovci és az alsómaráci termálstrandamelyek jórészt gyógyfürdők is. E kitűnő fürdőhelyek az Őrséget termálparadicsommá változtatták.

Az Őrség és a fenti fürdőkomplexumok 
kínálata kiegészíti egymást, az együttműködés fejlesztése kitűnő lehetőséget rejt magában.


A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabb ezek közül a Hétrét ország, amelynek az egész Őrséget megmozgatja és helyszínné teszi, de érdekes látványosság amagyarszombatfai Fazekasnapok eseménysora is, amelyet a Fazekasház ban és környékén tartanak.



Szólj hozzá!

Az RTL Klub látogatása a veleméri Sindümúzeum őrségi jelkincset bemutató kiállításán

2010.02.26. 08:45 Tiszteletes úr

 

 

Az RTL Klub kedd esténként foglalkozik kultúrális és őstörténeti kérdésekkel. A most készülő műsorban a tervek szerint a magyar őstörténeti hipotéziseket mutatják be.

 

&uum
Akik ismerik az RTL Klub műsorainak irányultságát, azok joggal kapják fel a fejüket a hír hallatán. Ez a csatorna (és általában a kereskedelmi televiziók) nem arról híresek, hogy érdekelné őket a magyar őstörténet. Ha foglalkoznak is a kérdéssel, legfeljebb két szempontból:
- miként lehet a finnugrista hazugságot tovább sulykolni a fejekbe, vagy
- miként lehet gúnyolódni az őstörténeti másként gondolkodók elméletein.


1. ábra. Beszélgetés a veleméri Sindümúzeum kiállítóhelyiségében


Mindezt - természetesen - úgy szokták tenni, hogy tudományos igényű érvelésre, egy-egy nézet alapos kifejtésére, vagy a nézetek ütköztetésére nincs valódi lehetőség. Erre jó ürügyet kínál a szűkre szabott műsoridő. Ami tulajdonképpen rendben is volna, hiszen a tudományos kérdések megvitatása valóban nem a kereskedelmi csatornák feladata. Hálásak lehetünk a téma vállalásáért is.

 

 
2. ábra. 1928 táján készült, ma is tökéletesen működőképes korondi cserépkályha a Sindümúzeum földszinti helyiségében


A tervezett adás mindössze 12 percet ad az összes őstörténeti hipotézis bemutatására. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy-egy hipotézisre 1-2 perc juthat. 

A műsor szerkesztői az internetes publikációk alapján figyeltek fel a székely írás eredetével kapcsolatos újabb eredményekre. Ez esetben ismét nyugtázhatjuk, hogy az internet könyörtelenül átformálja a világunkat. Az a kb. 15-20 000 olvasó is, aki havonta elolvassa a cikkeimet, pozitív hatással lehet a kulturális közvéleményre. Előbb-utóbb megtörik a finnugrista terrort, amit az egyetemeken és a "tudományos" sajtóban tapasztalhatunk.

 

 
 
 
 
 
 
 
3. ábra. A Sindümúzeum utcai táblája (a cserepek csak a fényképezés idejére lettek rajta elhelyezve, az egyiken az "atya" szójele, a másikon egy szárnyas napkorong látható)

 

 

 

 

 

 

 

 

Mivel az újabb írástörténeti felismerések alátámasztják, cáfolják, vagy kiegészítik a különféle őstörténeti hipotéziseket, a Veress Krisztina vezette 3 fős - kitűnő és rokonszenves emberekből álló - stáb autóba ült és leutazott Velemérre egy írástörténeti témájú riport készítése végett. 

A dolog napirendre kerülése érthető, hiszen a finnugrizmus egyik legerősebb cáfolatát a székely írás léte jelenti. Ha az akadémikus "tudomány" emberei figyelembe vennék a székely írással magyar nyelven írt igen korai (kőkori, szkíta, hun stb.) elolvasható írásemlékeket, meg a népi jelkészlet vélük rokon emlékeit, akkor fel kellene adniuk az egyetemeken száz éven tanított ostobaságaikat, be kellene ismerniük, hogy - uram bocsá' - a dilettánsoknak inkább volt igazuk, mint nekik.

 

 

4. ábra. Ezen az asztalon történik a sindük lerajzolása

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 



A stáb által Velemérre hozott imponálóan bonyolult és nagyon fekete technika áráért egy családi házat is lehetne venni itt a környéken, méghozzá az igényesen felújított, legszebb fajtából. A lenyűgöző technika segítségével felvett riport néhány órát vett igénybe, eközben mintegy 30-60 perces anyag készült. 

Ebből kell majd a szerkesztőnek kiválogatnia az adásba kerülő 1-2 percet. Ez a legkevésbbé sem irígylésre méltó feladat. A riportban eleve nem tudtam elmondani mindent, ami szükséges lett volna. Nem lehetett - szokásomhoz híven - lekapni valamelyik polcról egy-egy dokumentum értékű népi cserepet, mert a kamera egy bizonyos távolságra volt beállítva s ezért nekem fegyelmezetten a székemen kellett maradnom. De ha szabadon mozoghattam volna, akkor sem lehetett volna 35-40 év kutatási eredményeit rövid idő alatt teljeskörűen előadni, vagy megérteni. 
 


 

5. ábra. A földszint az időszaki kiállítások helyszíne, ahol egyébként a múzeumi anyag feldolgozása és a vendégek fogadása is történik; például ebben az ágyban aludt Friedrich Klára a négy napos veleméri látogatása alkalmával; a falon lévő nagy tálak egyike az ő ajándéka (a szentgyörgyvölgyi Csótár Rezső alkotása)

 

A szerkesztői rutin persze sokat segíthet, a munka eredményeképpen a nézők a legérdekesebb felvetésekről villanásnyi hírt kaphatnak. 

Ami az őstörténeti képet illeti, egyes nyelvészek felvetik, hogy a magyar nyelv (ők persze finnugor nyelvekről beszélnek) még Kelet-Afrikában alakult ki legalább 100 000 évvel ezelőtt. Eleink innen költöztek át a Közel-Keletre (a bibliai Éden területére) mintegy 100 000 éve, s ott éltek a két jégkorszak közötti meleg periódusban. Itt alakult ki a magyar ősvallás lényege és az az ősvallási jelkészlet is, amelyből a székely rovásírás reánk maradt.

 

 
6. ábra. Polcok, veleméri és magyarszombatfai cserépedényekkel (középen egy tejesköcsög a székely rovásírás "b" (Bél, belső) jelének népi rontáselhárító megfelelőjével; a néphit szerint a jel megvédi a tehenet attól, hogy véres legyen a teje, és az ilyen edényben a tejföl is vastagabb lesz
 

Ezt bizonyítja elsősorban a székely írás "f" (Föld) jele - amelyet az innen szétrajzó népek mindenhová magukkal vittek - illetve néhány történeti körülmény is. 

Például az, hogy a székely írás mintegy 20 jele megtalálható a Pireneusokban a Mas d' Azil-i barlangban már 20 000 évvel ezelőtt - amit az elvégzett valószínűségszámítás szerint nem lehet véletlen egyezésnek tulajdonítani. Ez azt jelenti, hogy a székely írás ősét vagy rokonát a kőkorban használták a Pireneusokban is.

 



 

7. ábra. A Sindümúzeum épülete ősszel, a lemenő Nap által megvilágítva, diószedés után tele kosárral és zsákokkal

 

 

 

 

 



Ugyanígy megtalálható a prekolumbián Amerikában is a székely írásnak kb. 20 jele. Az indiánok ősei a legnagyobb valószínűség szerint 30-40 000 évvel ezelőtt mentek át Amerikába, azaz ekkor már létezett a székely írás. Ezért tudunk elolvasni egy-két indián feliratot a székely írás segítségével.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 30-40 000 évvel ezelőtt Szibériában már használták a székely írás elődjét s ez hatással volt a kínai és a japán kultúra kezdeteire is. Ezért található meg a kínai írásban sok székely jel párhuzama, s ezért visel Jimmu Tenno, az első japán császár magyar eredetű nevet (amely név elődjét megtaláljuk a Sindümúzeumban látható egyik őrségi cseréptálon, székely hieroglifákkal írva Jóma ten "Jó magas isten" alakban). 



 

8. ábra. Az Írástörténeti Kutatóintézet baráti köre helyreállította az utolsó veleméri fazekas korongját s az megtekinthető a kiállításon (a kisgyermekek számára az jelenti a legnagyobb örömet, ha a korongra állhatnak); az asztalkán a szomszédos Szentgyörgyvölgyön előkerült tehénszobor másolata, amelyik sajnos az égetéskor szétrobbant a kemencében

 

 

 

 

E körülményekből az következik, hogy a székely írás őse egy központi területen alakult ki (minden bizonnyal 50 000 évvel ezelőtt a Közel-Keleten, az Ararát körüli Édenben, amely területnek a térképe a székely írás "f" betűjévé vált).

Eleink az Éden területéről az utolsó jégkorszak leghidegebb periódusának kezdetén (kb. 40-50 000 évvel ezelőtt) északra vándoroltak és eljutottak a Turáni-alföldre meg a Kárpát-medencébe is. E területeken azóta is kimutatható a magyarságra jellemző EU-19 haplotípus a genetikai vizsgálatok során. Ami egyrészt azt jelenti, hogy a magyarság Európa egyik legelsőként betelepült népe, másrészt azt, hogy a szkíták, hunok, avarok is magyarok voltak, csak ők később vándoroltak be a Kárpát-medencébe. 
 

 
9. ábra. Papp Vilmos magyarszombatfai mester korsója a szárnyas napkoronggal; középen a Nap jele, mellette a négy kacskaringó a székely írás "j" (jó "folyó") jele az Éden négy szent folyóját jelképezi

 

Ezt a történeti képet az írásemlékek is alátámasztják. 


A Közel-Keleten kimutatható a székely írással rokon rendszerek sora (például a Tepe Yahjai, a hettita hieroglif, az urartui hieroglif, a sumer stb. írásokban). Ez ősi örökség a kőkorból.

A szkíták, hunok és avarok is használták a székely írást. Ezt a jelkincset a több hullámban északra vándorlók vitték a sztyeppére a kőkortól kezdődően.
 

 

 

 

 

 

10. ábra. Veleméri rajzos sindü a székely írás "b" és "f" jelének megfelelőivel; a minta pontos párhuzama a nepáli magaroknál és a sztyeppi sámándobokon fordul elő
 
 

 

 


A Kárpát-medencében és a Balkánon pedig a Tordos-Vincsa kultúra és más neolitikus kultúrák írása mutat megdöbbentő azonosságot a székely írással. Például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelekkel írt felirata magyarul minden további nélkül elolvasható. 

Veress Krisztina a legkitűnőbb riporterekhez méltóan segített az álláspontom előadásában. Türelmesen megengedte a mondanivalóm kifejtését, amikor az volt helyénvaló. Máskor meg az ördög ügyvédjének szerepét magára vállalva olyan kérdéseket tett fel, amelyek segítették a tömör válaszok születését a lényegesebb témákban is.

 

 

11. ábra. A múzeumi feldolgozó munka egyik eredménye ez a grafika; a sindün az égigérő fa rajza látható; a jel a szentgyörgyvölgyi tehénszobor 7500 éves Ten jelének és a nikolsburgi ábécé tprus "tapar us" jelének megfelelője (a cserép képjelének jelentése: "szabír ős Ten")

 

 

 

 

 

 

 

 


Például - miután félóráig magyaráztam, hogy a székely írás az Éden területén és mintegy 50 000 évvel ezelőtt született meg - megkérdezte, hogy miképpen kerülhetett az első japán császár névligatúrája egy őrségi tálra "ha a székely írás nem régi". Nos, az effajta kérdésekre aztán valóban lehet tömör válaszokat adni, amelyek - ha tűrik a nyomdafestéket - alkalmasak egy ilyen rövidre szabott adás számára.

A riport közben megtudtam, hogy az akadémikus tudomány (helyesen: "tudomány", vagy áltudomány) képviselői azért nem tekintik forrásnak a székely írásemlékeket, mert magát az írást túl későinek tartják. Ugyanők azt is hajtogatják, hogy nincs senki, aki ismerné a hunok nyelvét; valamint azt is, hogy az alternatívok nem látják el megfelelő hivatkozásokkal a dolgozataikat (ami persze csak a válaszadás alóli kibúvó).

 


 



12. ábra. Az égigérő fa másik ábrázolása egy veleméri rajzos sindün; az Antall és Kolossa családok által megőrzött hagyomány szerint az "Isten valamicsodája" van a cserépen s ez segített az Antall-porta tetőzetének épségben maradásában az 1928-as rettenetes viharban, amelyre a környék falvaiban még ma is emlékeznek néhányan; a fa tetején lévő jel a hettita hieroflif írás "isten" szójelével és a székely írás "ős" jelével azonos

 

 

 

 

 

 



Krisztina megkért arra, hogy a riporthoz szükséges képeket és cikkeket küldjem el a címére. Ezért az alábbi levelet és válogatást juttattam el hozzá:

 



13. ábra. A fenti cserépnek az Írástörténeti Kutatóintézet által kiadott " Mítoszok őre, Velemér " c. kötetben megjelent rajza alapján készítette Szerváciusz István szobrászművész a trianoni rablókkal bátran szembeszálló szomszédos falu, a szerb megszállókat fegyverrel, meg ásóval és kapával kiűző hős Kercaszomor emlékművét

 

 

 

 

 

 

 



***

Kedves Krisztina!

Az ígéretemhez híven küldök még egy kis irodalmat. Az alábbi
cikkeimben talál további adatokat és képeket azokról a témákról,
amelyekről beszélgettünk s azokról is, amelyekről még beszélnünk
kellett volna.

Nem elegendő 1-2 óra a kérdések felvetéséhez sem, nemhogy a
megtárgyalásukhoz. Mégis, ha érdekli, a következő cikkekben találhat
még alátámasztást az egyes állításaimhoz.

***

Jimmu Tenno, az első japán császár névligatúrája egy régi őrségi
cseréptálon
 http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=77017 

Az Éden írása 
http://ikint.uw.hu/az_eden_irasa.html 

A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma 
http://vargageza.tar.hu/szentkorona.htm

7500 éves magyar nyelvű szöveg a szentgyörgyvölgyi tehénszobron 
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=24454

A Föld szójele és etimológiája 
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=21771%20

A hunok nyelve 
http://vargageza.tar.hu/a_hunok_nyelve.htm 

A budapesti hun jelvény 

Szólj hozzá!

Nyomdába került az "Így írtok ti magyar őstörténetet" c. kötet kézirata

2010.02.25. 17:45 Tiszteletes úr

 

 



 

A kötet címlapján egy megkapó szépségű uráli magyar leletről készített fotógrafika látható


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Ezt az érdekes leletet a hazai szakirodalomban eddig még nem ismertették; amint arról a két ( Jóma és ország) szójelről sem olvashatott senki, amelyik a IX. századi lemezeken látható. Ezek szerint Jóma isten az ország ura volt. A felismerés azért is érdekes, mert a Jóma ligatúrát megtaláljuk az alucsajdengi hun koronán is, meg a mervi oázisban 531 táján a szabírhunok számára készített Szent Koronán is.

Azaz a lelet egy régészeti szenzáció, mert a honfoglalók vallásáról ilyen korabeli elolvasható tájékoztatással más nem rukkolt még elő. Beleillik azon szenzációk sorába, amelyekről e kötetben első közlést talál az olvasó.

A hasonló leletek sora segít megérteni annak a kőkori eredetű, de a honfoglalók által és a magyar népművészek által gyakorolt hieroglifikus írásmódot, amelyről szintén kellene már írnom egy kötetet.
 

A most megjelenő kötet tartalomjegyzéke:
 
Erdélyi István az őstörténetkutatás száz évéről

Bánffy Eszter és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelei

Fodor István a gjunovkai szkíta lószerszámdísz jeleiről

Bálint Csanád, avagy miről ismerhető fel a turul?

Szőke Béla és az Azonos-e Zalavár Mosaburggal? kérdés

Czeglédi Katalin a sezserékről és a népnevünkről

Róna-Tas András a honfoglalók írástudásáról

Róna-Tas András újabb meséi a magyar őstörténetről

Hampel József összedőlt cirkusza

Kiszely István a Magyarok Istenéről

Obrusánszky Borbála társadalomszervezetünk gyökereiről

Nyitray Szabolcs az azerbajdzsáni magyarokról

Záhonyi András a tatárlakai táblákról

Szakács Gábor és Friedrich Klára írni tanít

Hosszú Gábor, Libisch Győző és a „pálos rovásírás”

Leltárhiány, Bakay Kornél könyvkritikájára válaszolva

Bakay Kornél és a tamgák

Fodor István a kiszombori tarsolyveret jeleiről

Harmatta János félmondata az urartui hieroglif írásról

Makkay János az Attila és Árpád közötti magyar uralkodókról

Makkay János a király dorongjáról

Makkay János neolitikus bélyegzői

Révész László és a gnadendorfi övveret jelei

Csúcs Sándor esete az írástörténettel

Csúcs Sándor és a nyelvtudomány megtermékenyült

Körön kívülről - válasz Csúcs Sándor könyvkritikájára

Voigt Vilmos a motívumok terjedéséről

Máté Zsolt és a tprus jel újabb magyarázatai

Szekeres István kötete

Jordanes Getikája Kiss Magdolna ferdítésében

Ucsiraltu a hun nyelv szavairól

Szöllősy Kálmán a volgai eszkelekről

Vékony Gábor omega alakú bronzcsüngői

Vásáry István és a Jugria-kérdés

Niederhauser Emil a szlovák zászlóról

Válasz Botár István régész „Szubjektív beszámoló”-jára

Csáji László Koppány közbeszól
Bóna István Anonymus hiteléről
Összegzés
Irodalomjegyzék

***

A nyomdai munkálatok folyamatban vannak, és kb. 2 hét múlva várható a kötet megjelenése.

A könyvesboltok közül elsőként a Fehérlófia könyvesbolt kap belőle. Legolcsóbban e sorok írójánál szerezhető majd be, mert ez esetben a bolti árrés nem terheli a vásárló pénztárcáját. A Tudós Virtus olvasói ennek köszönhetően 50%-os kedvezménnyel vehetik meg ezt a művet. Ezzel azt a sok építő kritikát és segítő szándékú hozzászólást szeretnénk honorálni, amellyel a kötet elkészültéhez az író- és olvtársak hozzájárultak.

Az a kísérlet, amit a virtus szoftverének tervezői kezdtek el, sok várt és sok váratlan hatással járt. Ezeket még ma sem tudjuk teljes mértékben felmérni. Az egyik ilyen - örömteli - következmény, hogy kialakult a Tudós Virtuson egy írástörténettel (elsősorban a székely írás eredetével) foglalkozó csoport és műhelymunka. Benne van ez az internet nyújtotta lehetőségekben, s ha e szoftver zseniális tervezői nem használták volna ki, akkor megjelenik másutt.

Ezt a műhelymunkát az Írástörténeti Kutatóintézet baráti köre végzi itt a Tudós Virtuson (együttműködve és részben megegyezve az index.hu "50 000 éves magyar írásbeliség" c. fórumán kialakul körrel is). Ez az áldozatos csoportmunka jelentős hatást gyakorolhat a hazai történeti kutatásokra a következő évtizedekben. A Virtus tehát betölti a kulturális feladatát is, mert olyan közösséget épít, amelyre szükség van s amely megfelel a kor technikai-tudományos színvonalának és a sajnos ennek ellenére korlátozott lehetőségeknek is.


Nem előzmény nélküli és indokolatlan ez a várakozás, amit a következő évtizedekben várunk ettől a most végzett és végzendő műhelymunkától, hiszen az Írástörténeti Kutatóintézet 1993-ban kiadott tanulmánykötete (a "Bronzkori magyar írásbeliség", amelyet néhai Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írtunk) egyszer már bizonyította, hogy ki lehet kényszeríteni a változást az akadémikus áltudomány berkeiben is. Ama kötet megjelenése után ugyanis a legismertebb szerzők sora hagyott fel a székely írás ótürk eredeztetésének emlegetésével, s vallotta be, hogy fogalma sincs, honnan is származhat a nemzeti írásunk.


Most is szükség van egy fordulatra, vagy tobvábblépésre. Úgy véljük ugyanis, hogy az akadémikus "tudomány" képviselői részéről nem elegendő bevallani, hogy eddig téveszméket oktattak az egyetemi katedrákon a székely írás eredetéről, hanem fel is kell használni ezt az írást a történettudomány mindennapjaiban.


A feladat kettős.


- Egyrészt tudomásul kell venni, hogy ez az írás létezik s nélküle nem lehet megírni a magyar őstörténetet.


- Másrészt meg kell ismerni végre a székely írást és annak valódi természetrajzát. Mert jelenleg szinte csak tévedéseket lehet róla olvasni a kis számú, erről megjelenő műben. Az elborzasztó helyzetre jellemző, hogy a "szakértők" némelyike a saját nevét sem tudja helyesen leírni ezzel az írással. Ezen a szomorú helyzeten csak a kérdések alapos, hozzáértő és jóindulatú megbeszélésével lehet túllépni.




 

 

veleméri Csinyálóház terasza egy szívfájdítóan szép szeptemberben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jókai Mórral és Gárdonyi Gézával már nem beszélgethet, e sorok írójával azonban eszmét cserélhet őstörténeti, írástörténeti és egyéb kérdésekről is, ha a falusi turizmus keretében az országot járván eljut az Őrségbe és igénybe veszi a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház vendégszeretetét, vagy megnézi a díjtalanul megtekinthető Sindümúzeumkiállítását a magyar hieroglifikus írásról .

 
 

 

Rovó rovata (rovo.virtus.hu)

Szólj hozzá!

Címkék: kritika könyv szent korona sztyeppe magyar őstörténet székely rovásírás magyar hieroglif írás

A bajánsenyei Határ Csárda, szívünk csücske, a legfinomabb őrségi ételekkel

2010.02.21. 13:18 Tiszteletes úr

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Üdvözöljük a 
Határcsárda étterem honlapján!

Éttermünk Bajánsenyén, a település Dávidháza részén, a Magyar-Szlovén határ közelében található. Őriszentpéter irányából érkezve a bajánsenyei központon jobbra elindulva - a falut már szinte elhagyva - könnyen ránk talál!

Tájjellegű ételek házias ízekkel, vargányaleves hajdinakásával, hajdinalisztből készült málék, dödölle, parasztrétesek, pogácsák, sütemények, télen őrségi disznótoros, csoportoknak turistamenü. Vállaljuk kisebb családi rendezvények -ballagás, keresztelő, stb.- lebonyolítását, rendezvényekre, eseményekre ételkiszállítást. Szíves figyelmébe ajánljuk az étterem melletti, jól felszerelt kis üzletünket, ahol az étterem nyitva tartási ideje alatt -07-22 óráig- elintézheti kisebb-nagyobb bevásárlásait. Családias hangulattal, szolid árakkal várja kedves vendégeit.

 képek | étlapunkból

design & honlapmade in mate | copyright © 2009 - all right reserved
Az éttermet ajánlja Varga Géza, a veleméri Cserépmadár szállás gazdája

 

Szólj hozzá!

A magyarszombatfai Ginti Étterem (Őrség)

2010.02.21. 13:15 Tiszteletes úr

 

 

A Belső Őrség egyik legnagyobb fejlesztése volt az utóbbi években a Ginti étterem és kapcsolt létesítményeinek felépítése.

 

A komplexumot egy derék osztrák építette milliárdos befektetéssel. Neki magának a 4 kilométerre fekvő csodás fekvésű Veleméren van egy kacsalábon forgó hétvégi háza, ahová Linzből autózik minden hétvégén. Már ez a teljesítménye is elismerésre méltó, de a Belső Őrség számára legfontosabb mégis az étterem felépítése volt. Egymás mellett álló parasztházakból és portákból alakították ki a nagy területen fekvő intézményt. A mexikói bútorokkal berendezett épületekben Kínából hozott kőoszlopok és a gazda kedvenc sárkányai állnak. Mivel ezeket a sárkányokat a Kína mellett élő hunok is tisztelték, fogalmazhatunk úgy, hogy a sárkányok jó helyre jöttek. A komplexum munkaalkalmat kínált a környék dolgozóinak és osztrák ízléssel berendezett kényelmes éttermet jelent az erre tévedő vándornak.


 




A Ginti étterem bejárata megkapóan szép környezetben nyílik





 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az utcafront



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 



A konferenciaterem



 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

Időszakos patakon átívelő híd feletti tetőt tartó szobor, a falu látképével

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Étterembelső komóddal



 





 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy szép öntöttvas kút



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 



Medence az étterem bejáratánál



 

 

 

 

 

 

 

 

Az étterem nagyobb terme

 

 

 

 

 

 

 

 

 


További őrségi éttermek


Varga Géza írástörténész


Rovó rovata (rovo.virtus.hu)

Szólj hozzá!

Címkék: falusi turizmus étterem őrség velemér magyarszombatfa

Az őriszentpéteri Bognár étterem, ahol jókat szoktam enni

2010.02.21. 13:11 Tiszteletes úr

 

Az Őrségbe északról (a 8-as útról) érkező vendég (ha a csákánydoroszlói Kati Vendéglőt elkerülte), akkor itt találja az elsőt az általunk kipróbált és ajánlott őrségi, vagy őrségközeli éttermek közül

 

A Bognár éttermet a tulajdonos és üzemeltető családról nevezték el. Ők hozták létre és tartják fenn ma is ezt a régen ismert és látogatott vendéglátó helyet, az Őrség egyik legismertebb éttermét. Rengeteg lakodalom és más ünnep (szakácsverseny, politikai kortesbeszéd, őrségi vásár stb.) tette már emlékezetessé a helyet. Sokadalmak alkalmával a parkoló előtti térre sátrat állítanak s az ott elhelyezett asztalok előtt cigányzenekar és országgyűlési képviselő egyaránt szokta mulattatni a nagyérdeműt. 


Igaz, hogy Őriszentpéter 16 kilométerre van Velemér től, ahol lakom, mégis gyakran megebédelek itt. Az étel minősége és mennyisége (15 éven át gyakorolt gondos ellenőrzéseim alapján állíthatom) sohasem ad okot a panaszra.


 


 
 
Az étterem látképe
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Árnyas parkoló
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az étterem és bejárata a gondos tervezésnek, meg a terepviszonyoknak köszönhetően egy kis dombon van
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az étterembe e domb miatt néhány lépcső vezet, ami az esti mulatozások utáni hazamenetelt és a mégis inkább visszatérni kívánó kapatos vendégek szűrését is segíti
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A fenti lépcső és a baloldalt hátul látható ajtó leküzdése után ebbe az ivóba (a nagyterem ivó részlegébe) jutunk, ahol azonnal megkérdezik tőlünk, hogy mivel segíthetnek rajtunk: éhesek- vagyunk-e, vagy innánk-e inkább
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A nagyterem másik fele a lakodalmak és a hasonló, népesebb összejövetelek színhelye
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Érthető, hogy nyáron a terasz kedveltebb
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A teraszon fedett és fedél nélküli asztalok is várják a vendégeket
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az egyik sátras rendezvényen ez a jobb napokat is megélt szegény szarvas szolgált dekoráció gyanánt - mielőtt szarvaspörköltté lényegült volna át (dödölével, vagy galuskával)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A fedő fedőneve;
pillanatkép az egyik szakácsversenyről
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Az éttermet ajánlja Varga Géza, a veleméri Cserépmadár szállás gazdája


Őrségi linkek

 

 

Őrségi látnivalók településenként

 

Rovó rovata (rovo.virtus.hu)

Szólj hozzá!

Alsószeri csárda, Nagyrákos: a legcsinosabb őrségi étterem, ahol kitűnő a konyha is

2010.02.21. 13:07 Tiszteletes úr

 
Az Alsószeri csárda története egyszerű. A Club Tihany vezetői nyugdíjba menvén építettek maguknak egy csárdát az Őrségben, majd a sikeres bevezetés után bérbeadták egy helyi vállalkozónak.

 


 



 

 

 

 

Az Alsószeri Csárda bejárata Nagyrákoson

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Velemértől 20 km-re található csárda minden részletében gondos tervezés és kivitelezés eredménye, de ugyanilyen a fenntartása is. Az alábbi képek magukért beszélnek. Amiképpen az asztalra tett ételek íze is. Azt azonban személyesen és a helyszínen kell megkóstolni. Az étterem nem véletlenül lett az őrségi falusi turizmus egyik kiemelt célpontja.


veleméri kúriasor vendégeinek ajánlott legjobb őrségi éttermek egyike.




A bejáratnál egy fából faragott őrálló fogadja a vendégeket. A feje fölé is kinyúló tetőnek, meg a kitűnő pácolásnak köszönhetően az évek során nem hagyott rajta nyomot az idő.



 



 





 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A belső berendezés hangulatos. Amíg az ételre várunk, van mit nézegetni.



 

 

 

 

 

 



 

A kemence tetején például cserépedények pihennek. A jobboldali egy jellegzetes, 100 éves káposztásfazék, amelyet még nem "mázoloztak" be.





 

 

 

 

 

 

 

 

 

A falakon elhelyezett sok csecsebecse meghitt hangulatot eredményez. Olyan az összkép, mintha egy érdekes lakásba tévedtünk volna be.



 



 





 

 

 

 

 

 

Polcok.



 



 





 

 

 

 

 

 

 

 

Régi könyvek.



 




 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A kemence télen kellemes meleget áraszt. Olyankor ez a kedvenc helyünk. Amikor a vénséges vén derekamat nekitámasztom, mintha a melegtől elmúlna a szaggatás.

 

 


 

 
 
 
 
 
 
Nyáron persze hűtlenek leszünk a kemencéhez és kiülünk a tágas és szellős tornácra, amelyről ragyogó kilátás nyílik a nemrégen átadott völgyhídra. Erre a völgyhidra, pontosabban a rajta haladó vasútvonalra nem az étterem vendégei néznek ferde szemmel, hanem a környékbeli szállásadók.

 

 


 

 
 
 
 
 
A csárda egy újabb nézőpontból.

 


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A hasonló műintézményekben kötelező feladatot itt így oldották meg: kemence a szabadban.

 


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szinte kínos rend, virágok és tisztaság mindenütt. Kétségtelenül megkapó a látvány.

 


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Népi tárgyak a külső falakon is.

 


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A tornác délelőtt, keleti fényben.

 


 

 
 
 
 
 

Szólj hozzá!

A Cipó étterem az őrségi Veleméren: baráti egytálétel, fogadtatás és árak

2010.02.21. 12:38 Tiszteletes úr

 

A Velemérre látogató őrségjáró túristák egyik kedvenc étel-ital forrása a közelmúltban megnyitott Cipó Borozó.

 

Velemérnek a II. világháború után még 400-nál is több lakosa volt, működött az iskolája és a messze földön híres pálinkafőzdéje. Ma már 80 körüli a lélekszám, a cefrét a harmadik faluban kell kifőzetni és az iskola is bezárt. Borozónk azonban új épült (a Cipó Művek - hivatalos nevén a Cipó Borozó). E derék műintézményt nem annyira a falubeliek (szinte mindenkinek van saját bora, pálinkája és vacsorája), hanem inkább az őrségi látnivalókmegcsodálására érkező kedves vendégek virágoztatják fel.


Az itt kapható egytálételekért messze földről érkeznek az éhesek. Többször tapasztaltam, hogy amelyik túristacsoport egyszer megkóstolta Kenyér István kocsmáros kitűnő főztjét, az attól kezdve nem akart máshová menni. Csak súgva áruljuk el, hogy néha a környező (étteremmel rendelkező) szálláshelyekről is ide jönnek enni a vendégek.


Ami nem lenne különös dolog a vendéglátóiparban. A tapasztalt szállodatulajdonosok jól tudják, hogy a vendégeik úgyis a másik szálloda éttermében fognak enni legalább egyszer-kétszer, s ezért néha kölcsönösen ajánlják is egymás éttermét. Az Őrségben ez a szokás még nem alakult ki a falusi turizmusban érdekelt vállalkozók között.


Kenyér István kitűnő szakács (minden nap frisset főz), aki a személyiségével is lebilincseli a vendégeit, s közben az árait is vendégcsalogató módon állapítja meg. Őszintén ajánlom minden erre járónak.

 


A családi vállalkozás boltot is működtet, ahol a szokásos napi szükségletet be lehet szerezni. Kívánságra a raktáron nem szereplő holmikat is beszerzik. Nagyobb csoportok szükségletét érdemes előre jelezni, mert a falu mérete miatt romló áruból nem tarthatnak nagy készleteket.

 


Mivel Kenyér István csak egyfajta egytálételt főz, célszerű előző nap megbeszélni vele, hogy mi legyen az az egy. Borozóhoz méltó módon kitűnő borokat is tart.

 



 



Ilyen volt a Cipó Művek terasza a nyitás pillanatában, két évvel ezelőtt



.



 



 



 

 

Az úton elhajtó vendég ezt az épületet látja ma is, de már felvirágozva. Ez előtt sétálnak el azok is, akik a Belső őrségi fazekasnéző túrát , vagy a Sárgaliliom tanösvényt járják végig (e túrák hossza kb. 6 km). Ez azért fontos információ, mert a gyloglás során elfáradt vándor gyakran alig várja, hogy leülhessen, ehessen és ihasson.



.

 

 




 

 

A béke völgye, a mindennél kedvesebb veleméri táj



.



 





 

 

 

 

 

 

Az őrségi tavak legkisebbike a veleméri Cipó-tó. A gazda telerakta halakkal és büszkén számol be a halai fejlődéséről.



.



 



 

 


További őrségi éttermek



Írástudomány Apróhirdetés Szolgáltatás Könyv Székely rovásírás Szállás



Cserépmadár szállás (Őrségi parasztház, falusi turizmus)



Készítette Varga Géza , a veleméri Csinyálóház gazdája


Rovó rovata (rovo.virtus.hu)

Szólj hozzá!

Címkék: falusi turizmus étel ital étterem kirándulás őrség velemér túraútvonal

Hogyan étkezhetnek az őrségi Veleméren a falusi turizmus résztvevői?

2010.02.21. 12:32 Tiszteletes úr


Ha a szállást már lefoglaltuk Veleméren, akkor körülnézünk, hogy hol is lehetne valami finomat enni és inni.

 

Nem maradunk éhen, mert több lehetőség is kínálkozik. Előbb kezdjük a helyi beszerzési források felsorolásával.




Margit néni háza tojástermő vidéken áll

 

 

 

 

 

 

 



A bevásárlási lehetőségek

- Tejet, tojást, túrót, tejfölt, (50 kg?) krumplit a szomszédoktól is lehet kapni. A tejet illik felforralni. Ha a kedves vendégek a dobozos tejhez vannak szokva és nem tudják meginni a valódi házitejet, akkor a forraláskor 10-50 % vizet kell belekeverni s előáll a megszokott "pesti tej".
- Kecskesajtot a magyarszombatfai és szalafői kecskefarmokon lehet kapni. Érdemes mindkét helyre benézni, mert nem ugyanazt a készterméket árulják.
- Ha érik a szőlő, szilva, alma, dió, vagy a cseresznye a kertben, akkor abból az étkezésekhez lehet szedni.
- Gombaszezonban ( eső után) gombát is lehet találni az erdőben, vagy olcsón lehet vásárolni is a környéken.
 



Egy gerebengomba a Cserépmadár szállás mellett néhány száz méterre lévő erdőből; nem nagyon ismerik, pedig jóízű, ehető gomba; egyetlen komoly hibája, hogy nem terem állandóan még itt sem, pedig Velemér egy csuda hely

 
 
 
 
 
 


Ha azonban terem, akkor eszméletlen mennyiséget lehet találni a fák alatt; csak azért nem hoztam több ilyen kosárral, mert nem tudtam volna mit csinálni a sok gombával; pörköltként eltettem a mélyhűtőbe, még egy év múlva is ettem 
 

 

 

 

 

 



- Hétköznapokon 3/4 9-kor a házunk előtt áll meg egy reggeliztetőautó, amelyikről kenyeret, dobozos tejet, péksüteményt és felvágottat lehet kapni (a kanyarba érve már dudál, de csak akkor áll meg a ház előtt, ha várja valaki). 
- Vasárnapokon egy másik autó fagyasztott félkészételeket és fagylaltféléket árul a ház előtt.
 



A reggeliztetőautó a veleméri Cserépmadár szállás előtt minden hétköznap reggel 3/4 9-kor áll meg

 

 

 

 

 

 


- A falunak van egy boltja (a Cipó Művek http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=33822), ahol a szokásos választék van (ez kb. 1-2 km-re van tőlünk). Mivel a boltos ott is lakik, megbocsátja nekünk, ha munkaidőn kívül zavarjuk és ebből következőleg lehet vásárolni éjjel-nappal. De azért igyekezzünk normális időben felkeresni.

- Ugyanitt (a Cipó Művekben) reggelit, ebédet, vacsorát lehet kapni és kávézni, sörözni, borozni is lehet.

- A szomszéd falvakban is van bolt (5-5 km-re tőlünk jobbra is, meg balra is) a szokásos kínálattal.

- Húst és gyümölcsöt esetleg érdemes hozni magunkkal, mert ezek ára az Őrségben valamivel magasabb, mint az ország más területein és talán a beszerzésük sem olyan könnyű itt (Lentiben és Őriszentpéterben lehet ezekből is jól vásárolni). 
 



A veleméri Cipó Művek, ahol reggelizni, ebédelni, vacsorázni is lehet

 

 

 

 

 

 

 


- Őriszentpéterben és kentiben a megszokott falusi boltokhoz képest nagyobb élelmiszeráruházak, gyümölcs- és zöldségüzletek vannak. Itt érdemes húst és gyümölcsöt venni. Ezek a települések tőlünk 16 - 28 kilométerre van, de a látnivalók megtekintésekor egyébként is útba esnek és nem feltétlenül kell külön utat szánni rá.

- Lentiben és Őriszentpéteren iparcikkeket is jobban lehet kapni.

- Körmenden és főleg Zalaegerszegen városi ellátás van, szupermarketekkel is. 50 - 55 km.


Reggeli, ebéd és vacsora sajátkezűleg 
 



A Cserépmadár szállás konyhája a kedves vendégek rendelkezésére áll, de csak a legjobbak élnek ezzel a lehetőséggel

 

 

 

 

 

 

 


A Cserépmadár szállás és a Csinyálóház jól felszerelt konyháiban a vendégek önellátó módon sütni-főzni is tudnak, ha kedvük támad rá.
 



Jó étvágyat és jó kedvet kívánunk mindenkinek a finom ételhez!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Ezen kívül a szabadban lehet bográcsozni és szalonnát sütni (bogrács van). Rendelkezésre áll mindehhez hűtőszekrény, gáztűzhely, mikrosütő, kávéfőző, kenyérpirító, edény, evőeszköz. Azaz lehet főzni, sütni és pirítani is.




Bográcsozóhely szilvafák között a veleméri Cserépmadár szállás udvarán

 

 

 

 

 

 

 

 



Reggeli a gazdától
 

A gazda a konyhában egy szórakozott és ügyetlen alak benyomását kelti (a rossznyelvek szerint máshol is), akinek nem való igazán a sütés-főzés és nem áll jól a konyhatündéri szerep. Bár tele van a szíve jóindulattal és szeretettel, meg a pénzt sem sajnálja az alapanyagokra, mégis az a szomorú tény, hogy a reggeliztetés egy komoly hadművelet, amihez érteni is kell. Az évezredek alatt finomra csiszolódott étkezési kultúra gördülékeny előadására inkább alkalmasak a nők. Bár a házigazda a kezét-lábát töri, hogy minden jóval ellássa a vendégeit, számítani lehet arra, hogy a kés és a villa helyét felcseréli. Ha a kedves vendég minden figyelmeztetés dacára mégis ragaszkodik hozzá, akkor a házigazda is ad bőséges és finom reggelit, de a Cipó Művekhez képest dupla áron (mert a nagyüzem mindig olcsóbb). 


Az itt bemutatotthoz hasonló lehetőségei vannak a Csinyálóház ban nyaralóknak is.


Reggeli étteremből

Megfelelő számú megrendelés esetén a környező falvak legjobb éttermei állnak készen arra, hogy reggelit biztosítsanak a Cserépmadár szállás vendégeinek, a Cserépmadár szálláson. Autóval elhozzák és megterítik az asztalt, csak az elfogyasztása marad a vendégekre. 

S ez nem kevés, ha meggondoljuk, hogy az egyik őrségi étterem tulajdonosa korábban aClub Tihany vezetője volt, a másik őrségi étterem tulajdonos-üzemeltetője meg a Gresham-ben dolgozott még tavaly nyáron is. S persze arról sem kell elfeledkezni, hogy az őrségi házikosztot az őrségi születésű étteremtulajdonosok ismerik a legjobban.


Ebéd és vacsora az őrségi éttermekben

Őrségi éttermek .
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=22896

Üdülési csekket az idén megnyílt nemesnépi Fülöp étteremben fogadnak el fizetség gyanánt. Ezt az éttermet egyébként is bátran ajánlhatom, mert minden szempontból kitűnő.

Szomorú hírt kell közölnöm a fogyókúrázókkal: a kedvenc időtöltésüket az Őrségben fel kell függeszteni. A sikeres fogyókúrának ugyanis több akadálya is van ezen a tájon, s ezek közül a legfontosabb az a tervszerűen kiépített étterem-hálózat, amely lehetetlenné teszi a koplalást és az éhhalált. Annyira olcsók és olyan frissek, bőségesek és finomak az ételeik, hogy már csak ezért is érdemes az Őrségbe utazni.

Persze mindenki magára is vethet. Az őrségi nyaralások ugyanis azért nem felelnek meg a fogyókúrák minimális feltételeinek sem, mert a falusi turizmus keretében az éttermeket felkereső éhesek megmentik ezeket a műintézményeket a gazdasági elszerencsétlenedéstől. 

Mottójuk: Térjen be hozzám egy vacsorára, s egyikünk sem fog éhenhalni!



 


Rovó rovata (rovo.virtus.hu)

Szólj hozzá!

Velemérből induló őrségi túrák

2010.02.21. 12:26 Tiszteletes úr

A Trianonkor megcsonkított Vas-megye mai déli csücskében fekvő Velemérből nem csak az őrségi látnivalók érhetőek el, hanem Szlovénia (Muravidék) és Ausztria (Várvidék) közeli nevezetességei is.

 

 

 

 

 

1. Alsómaráci túra (termálstrand, középkori templomok freskókkal)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=64884
 

 

 

 

 


2. Szentgyörgyvölgyi túra (fazekas, festett kazettás templom)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=65214
 

 

 

 

 

 


3. Nemesnépi túra (harangláb, népi lakóházak, étterem)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=65063
 

 

 

 

 

 


4. Lenti túra (termálstrand, gokartpálya, horgásztó, étterem)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=65039
 

 

 

5. Alsólendvai túra (termálstrand, Bánfi-várkastély, Makovecz-színház)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=65035
 

 

 

 

 

 

 

6. Muraszombati túra (Szapáry-kastély, bánovci termálstrand)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=65040
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7. Hársas-tó túra (tófürdó, szentgotthárdi termálstrand, barokk templom)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=64984
 

 

 

 

 

 

8. Zalalövői túra (harangláb, Borostyán-tó, római romok, múzeum, faluház)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=66513
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9. Körmendi túra (Batthyány-kastély, Vármúzeum, étterem, műemlékek)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=65001
 

 

 

 

 

 

10. Őriszentpéteri túra (román erődtemplom, múzeum, étterem, fazekasok)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=65064
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11. Szalafő-pityerszeri túra (skanzen, ajándékbolt) 
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=65132
 

 

 

 

 

 

 

 

12. Vasvári túra (vasvári sánc, egervári reneszánsz várkastély) 
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=65218
 

 

 

 

 

 

 

 

 

13. Riegersburgi túra (fellegvár, barokk város: Regede)
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=65128
 



 

 

 

 

 

 

 

Velemér , Botszeg;



a túrák kiinduló pontja



 

 

 

 

 

 


Rovó rovata (rovo.virtus.hu)

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus kirándulás falusi szálláshely őrség velemérből induló túrák őrségi látnivalók termálstrand tófürdő

A veleméri templom ősvallásból örökölt jelei

2010.02.21. 11:39 Tiszteletes úr

 

A veleméri Szentháromság-templomban is megtaláljuk azokat a jelképeket, amelyeket a kereszténység még az ősvallásból vett át s amelyek régi írások jeleivel is azonosíthatók.

 

 

1. ábra. Ünnepség a veleméri templom új harangjának felszentelése alkalmából; a harang Varga Ottó atya szervező munkájának köszönhető; az ünnepségre meghívták Pap Gábort és Szántai Lajost, akik sokat foglalkoztak a veleméri templom szimbolikájával, hogy a nagy nyilvánosság előtt mondjanak köszönetet a templomot ismertető munkásságukért, de valamilyen ok miatt nem érkezhettek meg (a képet e sorok írója készítette)


 

 

A veleméri Szentháromság-templom az őrségi falusi turizmus egyik legfontosabb célpontja. Méltán az, mert a szinte teljes épségben megmaradt freskói (sajnos, veszteségeink is vannak e téren) lehetőséget adnak a templom működését évszázadokon át segítő szimbolika megértésére. E téren a templom tudós plébánosain, Kovács Józsefen és Varga Ottón kívül sokat köszönhetünk Pap Gábor művészettörténésznek is, aki népszerűsítette a Kovács József által feltárt - jellegzetes, korai keresztény nézőpontot kifejező - a Nap járása, az épület tájolása, a hívekre váró napi és éves feladatok, valamint a freskók közötti összefüggéseket.

Van azonban ezeken túl egy másik vonulata is a veleméri templom jelképrendszerének, amelyet lényegében mindeddig nem vizsgáltak, figyelmen kívül hagytak. Ez pedig az elemi jelképek ősvallási eredete és értelme. A templom jelképei ugyanis szoros formai és tartalmi kapcsolatban vannak a székely rovásírás és más antik írásrendszerek jeleivel. Ha ezeket a kapcsolatokat is feltárjuk és megértjük, akkor a veleméri templom még többet mondhat a látogatóinak. Kiderül, hogy a veleméri templomot ezek a jelképek a kőkori ősvalláshoz kötik, az itt látható jelképek évtízezredek mondanivalóját közvetítik a mai kor számára.

Remélem, hogy a székely rovásírásnak az utóbbi évtizedekben - nem utolsósorban az Írástörténeti Kutatóintézet és baráti körének (néhai Simon Péter, néhai Forrai Sándor, Szekeres István és e sorok írója és követőink) kutatásainak következtében - tapasztalható reneszánsza; a középkori templomaink falfestményeinek feltárása és közzététele, valamint a digitális fényképezőgépek és az internetes publikácós lehetőségek bővülése együttesen a párhuzamok feltárását segítik elő. A nemzeti értelmiség az akadémikus "tudomány" helyett is feltárja a vallási jelképeink és a székely írás között mutatkozó összefüggéseket. Legyen ez a cikk egy kezdeményezés, amelyik elindítja e szükséges és fontos feltáró és elemző tevékenységet!

A középkori magyar templomi jelképek, amelyek megfelelői a veleméri templomban is tanulmányozhatók, a különböző ősi írások jeleivel, meg népi hieroglifákkal is azonosíthatók. Ilyen veleméri jel a "Nap", a "lyuk", az "ős", az "Egy", a "nagy", a kereszt és a "sugaras Nap" jele.

Igaz ugyan, hogy az ehhez hasonló jelpárhuzamokat az akadémikus írástudománysohasem vizsgálta érdemüknek megfelelően, ez azonban nem akadályozza meg a képviselőit abban, hogy eleve tudománytalannak tekintsék az effajta összevetéseket is. A hasonlóságokat minden érdemi vizsgálat nélkül a véletlen egyezésnek tulajdonítják. Az 1993-ban elvégzett valószínűségszámítás azonban (amelyről a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetben számoltunk be) azt bizonyította be kétségbevonhatatlanul, hogy az effajta jelhasonlóságok szinte kivétel nélkül a jelek genetikus, azaz származási kapcsolatának köszönhetőek. A veleméri templomban és másutt is kimutatható jelpárhuzamok azt bizonyítják, hogy a székely rovásírás szoros rokonságban van a vallásos, uralmi és népi jelkészlettel.

Az írásrendszerek közötti genetikus kapcsolat magyarázata egy széles körben elterjedt kőkori ősvallás, amelynek a jelei az antik világ sok jelrendszerében fennmaradtak. Számunkra különösen fontos, hogy a kőkori jelek a székely írásban maradtak fenn a legteljesebb formában és máig ismerten (a hasonló korú jelrendszerek többségét már évezredek óta nem használják). Az akrofóniák jórészt elvégzett rekonstrukciója azt bizonyította, hogy ezeket a jeleket a magyar nyelv - azaz a magyar ősvallás - számára teremtették meg eleink (az akrofónia az a folyamat, amikor egy szójelből betű keletkezik, amely a szó első hangját, vagy az első mássalhangzóját jelöli).

Tudjuk, hogy az ősvallás jelképrendszere még a kökorban alakult ki, és az eltelt idő alatt igen széles körben elterjedt. Ezért találjuk meg a jelek megfelelőit többek között az amerikai indiánoknál, a székely rovásírás ban meg a hettita hieroglif írásban is. A jelek egykor egy ősi szó- szótagoló írás jelei is voltak, amellyel fonetikus szövegeket lehetett lejegyezni már a kőkorban is. A szó- és szótagértékek (az akrofónia) rekonstrukciója alapján e jelkészlet a magyar ősvallás számára készült. Azaz a kereszténység közvetve, vagy közvetlenül magyar eredetű ősvallási jelképeket vett át s ezek egy része maradt meg a veleméri templomban is. Az ősi jelkészlet elemeit máig használja a népművészet. Például a fazekasok jelkincsében (debreceni csigacsináló bordán, magyargyerőmonostori kályhacsempén , korondi gyertyatartón, veleméri rajzos sindün , magyarszombatfai tányéron) is találunk ősvallási eredetű jeleket. Ez a kőkori jelkészlet a világ részeit ábrázolta (hegyet, folyót, fát, égitestet), a korabeli világnézet illusztrációs igényeinek megfelelően.


 

 2/a. ábra. A veleméri Szentháromság-templom Szentháromság-jelképe; a három koncetrikus kör évezredek óta használt jelkép


 

 




 



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2/b. ábra. A veleméri Szentháromság-szimbólum előképe Kolozsvárról, a Tordos-Vincsa kultúra korából (Makkay János nyomán)

 

 

 

 

A szentháromság jelkép


A szentélyt és a hajót elválasztó diadalív szentély felőli oldalának tetején található a Szentháromság-jelkép (1/a. ábra). Ez a templom legnevezetesebb jele, mert a keletelt templomba Szentháromság napján beeső hajnali fénysugár éppen ezt a jelképet világítja meg. E pillanat átélésére minden évben zarándokok serege érkezik Velemérre.


A három koncentrikus körből álló szimbólum egy jelmontázs (ligatúra), amiből a külső kör a Napot jelképezi. A jelmontázs belsejében lévő további két koncentrikus kör pedig egy kutat ábrázol. Ez pontosan azonos a legkorábbi sumer írás kút jelével és a székely írás "ly" ( lyuk- azaz forrás) jelével is. A Nap és a kút/forrás ilyen összekapcsolása a Kőhalmi Katalin által feljegyzett szibériai mítosz segítségével magyarázható meg. E szerint az életet jelképező folyó (azaz a Tejút) forrása a Nap. Ez a gondolat valamikor széles körben ismert lehetett, mert felismerhető indián jelmontázsokban (például egy azték pajzson) is. Megtalálható ez a gondolat a magyar népművészet égigérő fát ábrázoló alkotásain is, ahol a fa csúcsán ott van a Tejút hasadékának ábrázolása. Ilyen égigérő fa az egyik veleméri rajzos sindün is látható.

 




3/a. ábra. Mandorla a veleméri templom diadalíve felett (Jézus testéből jobbra is, meg balra is két zöld sáv lép ki, azaz a Megváltó azonos a kettőskereszttel);

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




3/b. ábra. A keresztény mandorla a kőkori eredetű székely "us" (ős) rovásjel rokona; a Tejút hasadékát ábrázolja, amelyben karácsonykor a Nap kél; azt a magasztos pillanatot jelzi, amikor megkezdődik a nappalok hosszabbodása és visszatér a melegebb, az élet lehetőségét jelentő időszak




 

 

 






3/c. ábra. A kettőskereszt a székely írás "gy" (Egy) jele; egy szavunk ma is "szent, isten" jelentésű az egyház összetételben; a Tejút (az égigérő fa) jele, amelyet az ősvallás az Istennel (az ősapánkkal) azonosított



 

 

 

 



3/d. ábra. Kettőskereszttel azonos isten; 
hurrita stílusú relief az Assur-i Assur-templom kútjából

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


 

3/e. ábra. Kubánvidéki hun diadém kettőskereszt alakú dísze

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mandorla


A mandorla a Tejút hasadékában karácsonykor születő napisten ősvallási jelképéből keletkezett. Ennek megfelelően a keresztény jelkép-változatokban gyakran Máriát és a kisdedet találjuk. A székely írásban az "us" (ős) jele felel meg e jelképnek, mert az ősvallás szerint a napisten leszármazottai vagyunk. Az \"us\" jelet használták a veleméri fazekasok is az égigérő fa ábrázolásakor. Ez az obi-ugor párhuzamokkal rendelkező ábrázolási konvenció (és Kolossa Elek veleméri adatközlő tájékoztatása) egyértelművé teszi, hogy a veleméri fazekasok ismerték ennek az ősvallási jelképnek a jelentését.


A veleméri templom mandorlája tulajdonképpen jelmontázs, mert a belsejében megtalálható a kettőskereszt is.

 


A kettőskereszt


A veleméri mandorla érdekessége, hogy Jézust a testéből kilépő zöld sugarak a kettőskereszttel azonosítják (akár a koronázási palást a magyar uralkodót, vagy az Assur-i hurrita relief istenét a 2/b. ábrán). A kettőskereszt szintén ősvallási eredetű Tejút-jelkép (ezért használták a hunok is, és ezért került a magyar címerbe is). Egy újabb jelpárhuzam, amelyet a kereszténység az ősvallásból, talán a hunoktól örökölt. A székely írásban a kettőskereszt a "gy" hang jele, amit szabályszerűen Egy-nek kell kiolvasni (például az énlakai rovásfeliratban). Ez a szó istenünk jelzője, az egyház szavunkban ma is "isten", vagy "szent" értelemben használjuk.


A kettőskereszt és a mandorla együtt "Egy ős"-ként elolvasható hieroglifikus feliratot képez. Hasonló szövegű mondatjelet hun csaton is találunk. Ez megengedi annak a feltételezését, hogy ez az ábrázolási hagyomány a hun, vagy avarhun vallás jelkészletéből maradt ránk. A hunok és az avarhunok is keresztények voltak (részben), ami kitűnő lehetőséget kínált az ősvallás jelképeinek átadására a keresztény vallás számára.




2/c. ábra. Hun csat az "Egy ős" mondatjellel (Bóna István nyomán)




 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




2/d. ábra. A pécsi székesegyház altemplomában található \"Egy ős\" ligatúraugyanazt mondja más képi megfogalmazással, mint amit a veleméri mandorla



 



 

 

 

 

 

 

 

 

 

A veleméri diadalív és a fölötte lévő mandorla együttes jelentése

 

Szólj hozzá!

Címkék: könyv szállás őrség velemér székely rovásírás vallásos jelkészlet szentháromság templom