Az RTL Klub kedd esténként foglalkozik kultúrális és őstörténeti kérdésekkel. A most készülő műsorban a tervek szerint a magyar őstörténeti hipotéziseket mutatják be.
&uum
Akik ismerik az RTL Klub műsorainak irányultságát, azok joggal kapják fel a fejüket a hír hallatán. Ez a csatorna (és általában a kereskedelmi televiziók) nem arról híresek, hogy érdekelné őket a magyar őstörténet. Ha foglalkoznak is a kérdéssel, legfeljebb két szempontból:
- miként lehet a finnugrista hazugságot tovább sulykolni a fejekbe, vagy
- miként lehet gúnyolódni az őstörténeti másként gondolkodók elméletein.
1. ábra. Beszélgetés a veleméri Sindümúzeum kiállítóhelyiségében
Mindezt - természetesen - úgy szokták tenni, hogy tudományos igényű érvelésre, egy-egy nézet alapos kifejtésére, vagy a nézetek ütköztetésére nincs valódi lehetőség. Erre jó ürügyet kínál a szűkre szabott műsoridő. Ami tulajdonképpen rendben is volna, hiszen a tudományos kérdések megvitatása valóban nem a kereskedelmi csatornák feladata. Hálásak lehetünk a téma vállalásáért is.
2. ábra. 1928 táján készült, ma is tökéletesen működőképes korondi cserépkályha a Sindümúzeum földszinti helyiségében
A tervezett adás mindössze 12 percet ad az összes őstörténeti hipotézis bemutatására. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy-egy hipotézisre 1-2 perc juthat.
A műsor szerkesztői az internetes publikációk alapján figyeltek fel a székely írás eredetével kapcsolatos újabb eredményekre. Ez esetben ismét nyugtázhatjuk, hogy az internet könyörtelenül átformálja a világunkat. Az a kb. 15-20 000 olvasó is, aki havonta elolvassa a cikkeimet, pozitív hatással lehet a kulturális közvéleményre. Előbb-utóbb megtörik a finnugrista terrort, amit az egyetemeken és a "tudományos" sajtóban tapasztalhatunk.
3. ábra. A Sindümúzeum utcai táblája (a cserepek csak a fényképezés idejére lettek rajta elhelyezve, az egyiken az "atya" szójele, a másikon egy szárnyas napkorong látható)
Mivel az újabb írástörténeti felismerések alátámasztják, cáfolják, vagy kiegészítik a különféle őstörténeti hipotéziseket, a Veress Krisztina vezette 3 fős - kitűnő és rokonszenves emberekből álló - stáb autóba ült és leutazott Velemérre egy írástörténeti témájú riport készítése végett.
A dolog napirendre kerülése érthető, hiszen a finnugrizmus egyik legerősebb cáfolatát a székely írás léte jelenti. Ha az akadémikus "tudomány" emberei figyelembe vennék a székely írással magyar nyelven írt igen korai (kőkori, szkíta, hun stb.) elolvasható írásemlékeket, meg a népi jelkészlet vélük rokon emlékeit, akkor fel kellene adniuk az egyetemeken száz éven tanított ostobaságaikat, be kellene ismerniük, hogy - uram bocsá' - a dilettánsoknak inkább volt igazuk, mint nekik.
4. ábra. Ezen az asztalon történik a sindük lerajzolása
A stáb által Velemérre hozott imponálóan bonyolult és nagyon fekete technika áráért egy családi házat is lehetne venni itt a környéken, méghozzá az igényesen felújított, legszebb fajtából. A lenyűgöző technika segítségével felvett riport néhány órát vett igénybe, eközben mintegy 30-60 perces anyag készült.
Ebből kell majd a szerkesztőnek kiválogatnia az adásba kerülő 1-2 percet. Ez a legkevésbbé sem irígylésre méltó feladat. A riportban eleve nem tudtam elmondani mindent, ami szükséges lett volna. Nem lehetett - szokásomhoz híven - lekapni valamelyik polcról egy-egy dokumentum értékű népi cserepet, mert a kamera egy bizonyos távolságra volt beállítva s ezért nekem fegyelmezetten a székemen kellett maradnom. De ha szabadon mozoghattam volna, akkor sem lehetett volna 35-40 év kutatási eredményeit rövid idő alatt teljeskörűen előadni, vagy megérteni.
5. ábra. A földszint az időszaki kiállítások helyszíne, ahol egyébként a múzeumi anyag feldolgozása és a vendégek fogadása is történik; például ebben az ágyban aludt Friedrich Klára a négy napos veleméri látogatása alkalmával; a falon lévő nagy tálak egyike az ő ajándéka (a szentgyörgyvölgyi Csótár Rezső alkotása)
A szerkesztői rutin persze sokat segíthet, a munka eredményeképpen a nézők a legérdekesebb felvetésekről villanásnyi hírt kaphatnak.
Ami az őstörténeti képet illeti, egyes nyelvészek felvetik, hogy a magyar nyelv (ők persze finnugor nyelvekről beszélnek) még Kelet-Afrikában alakult ki legalább 100 000 évvel ezelőtt. Eleink innen költöztek át a Közel-Keletre (a bibliai Éden területére) mintegy 100 000 éve, s ott éltek a két jégkorszak közötti meleg periódusban. Itt alakult ki a magyar ősvallás lényege és az az ősvallási jelkészlet is, amelyből a székely rovásírás reánk maradt.
6. ábra. Polcok, veleméri és magyarszombatfai cserépedényekkel (középen egy tejesköcsög a székely rovásírás "b" (Bél, belső) jelének népi rontáselhárító megfelelőjével; a néphit szerint a jel megvédi a tehenet attól, hogy véres legyen a teje, és az ilyen edényben a tejföl is vastagabb lesz
Ezt bizonyítja elsősorban a székely írás "f" (Föld) jele - amelyet az innen szétrajzó népek mindenhová magukkal vittek - illetve néhány történeti körülmény is.
Például az, hogy a székely írás mintegy 20 jele megtalálható a Pireneusokban a Mas d' Azil-i barlangban már 20 000 évvel ezelőtt - amit az elvégzett valószínűségszámítás szerint nem lehet véletlen egyezésnek tulajdonítani. Ez azt jelenti, hogy a székely írás ősét vagy rokonát a kőkorban használták a Pireneusokban is.
7. ábra. A Sindümúzeum épülete ősszel, a lemenő Nap által megvilágítva, diószedés után tele kosárral és zsákokkal
Ugyanígy megtalálható a prekolumbián Amerikában is a székely írásnak kb. 20 jele. Az indiánok ősei a legnagyobb valószínűség szerint 30-40 000 évvel ezelőtt mentek át Amerikába, azaz ekkor már létezett a székely írás. Ezért tudunk elolvasni egy-két indián feliratot a székely írás segítségével.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 30-40 000 évvel ezelőtt Szibériában már használták a székely írás elődjét s ez hatással volt a kínai és a japán kultúra kezdeteire is. Ezért található meg a kínai írásban sok székely jel párhuzama, s ezért visel Jimmu Tenno, az első japán császár magyar eredetű nevet (amely név elődjét megtaláljuk a Sindümúzeumban látható egyik őrségi cseréptálon, székely hieroglifákkal írva Jóma ten "Jó magas isten" alakban).
8. ábra. Az Írástörténeti Kutatóintézet baráti köre helyreállította az utolsó veleméri fazekas korongját s az megtekinthető a kiállításon (a kisgyermekek számára az jelenti a legnagyobb örömet, ha a korongra állhatnak); az asztalkán a szomszédos Szentgyörgyvölgyön előkerült tehénszobor másolata, amelyik sajnos az égetéskor szétrobbant a kemencében
E körülményekből az következik, hogy a székely írás őse egy központi területen alakult ki (minden bizonnyal 50 000 évvel ezelőtt a Közel-Keleten, az Ararát körüli Édenben, amely területnek a térképe a székely írás "f" betűjévé vált).
Eleink az Éden területéről az utolsó jégkorszak leghidegebb periódusának kezdetén (kb. 40-50 000 évvel ezelőtt) északra vándoroltak és eljutottak a Turáni-alföldre meg a Kárpát-medencébe is. E területeken azóta is kimutatható a magyarságra jellemző EU-19 haplotípus a genetikai vizsgálatok során. Ami egyrészt azt jelenti, hogy a magyarság Európa egyik legelsőként betelepült népe, másrészt azt, hogy a szkíták, hunok, avarok is magyarok voltak, csak ők később vándoroltak be a Kárpát-medencébe.
9. ábra. Papp Vilmos magyarszombatfai mester korsója a szárnyas napkoronggal; középen a Nap jele, mellette a négy kacskaringó a székely írás "j" (jó "folyó") jele az Éden négy szent folyóját jelképezi
Ezt a történeti képet az írásemlékek is alátámasztják.
A Közel-Keleten kimutatható a székely írással rokon rendszerek sora (például a Tepe Yahjai, a hettita hieroglif, az urartui hieroglif, a sumer stb. írásokban). Ez ősi örökség a kőkorból.
A szkíták, hunok és avarok is használták a székely írást. Ezt a jelkincset a több hullámban északra vándorlók vitték a sztyeppére a kőkortól kezdődően.
10. ábra. Veleméri rajzos sindü a székely írás "b" és "f" jelének megfelelőivel; a minta pontos párhuzama a nepáli magaroknál és a sztyeppi sámándobokon fordul elő
A Kárpát-medencében és a Balkánon pedig a Tordos-Vincsa kultúra és más neolitikus kultúrák írása mutat megdöbbentő azonosságot a székely írással. Például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelekkel írt felirata magyarul minden további nélkül elolvasható.
Veress Krisztina a legkitűnőbb riporterekhez méltóan segített az álláspontom előadásában. Türelmesen megengedte a mondanivalóm kifejtését, amikor az volt helyénvaló. Máskor meg az ördög ügyvédjének szerepét magára vállalva olyan kérdéseket tett fel, amelyek segítették a tömör válaszok születését a lényegesebb témákban is.
11. ábra. A múzeumi feldolgozó munka egyik eredménye ez a grafika; a sindün az égigérő fa rajza látható; a jel a szentgyörgyvölgyi tehénszobor 7500 éves Ten jelének és a nikolsburgi ábécé tprus "tapar us" jelének megfelelője (a cserép képjelének jelentése: "szabír ős Ten")
Például - miután félóráig magyaráztam, hogy a székely írás az Éden területén és mintegy 50 000 évvel ezelőtt született meg - megkérdezte, hogy miképpen kerülhetett az első japán császár névligatúrája egy őrségi tálra "ha a székely írás nem régi". Nos, az effajta kérdésekre aztán valóban lehet tömör válaszokat adni, amelyek - ha tűrik a nyomdafestéket - alkalmasak egy ilyen rövidre szabott adás számára.
A riport közben megtudtam, hogy az akadémikus tudomány (helyesen: "tudomány", vagy áltudomány) képviselői azért nem tekintik forrásnak a székely írásemlékeket, mert magát az írást túl későinek tartják. Ugyanők azt is hajtogatják, hogy nincs senki, aki ismerné a hunok nyelvét; valamint azt is, hogy az alternatívok nem látják el megfelelő hivatkozásokkal a dolgozataikat (ami persze csak a válaszadás alóli kibúvó).
12. ábra. Az égigérő fa másik ábrázolása egy veleméri rajzos sindün; az Antall és Kolossa családok által megőrzött hagyomány szerint az "Isten valamicsodája" van a cserépen s ez segített az Antall-porta tetőzetének épségben maradásában az 1928-as rettenetes viharban, amelyre a környék falvaiban még ma is emlékeznek néhányan; a fa tetején lévő jel a hettita hieroflif írás "isten" szójelével és a székely írás "ős" jelével azonos
Krisztina megkért arra, hogy a riporthoz szükséges képeket és cikkeket küldjem el a címére. Ezért az alábbi levelet és válogatást juttattam el hozzá:
13. ábra. A fenti cserépnek az Írástörténeti Kutatóintézet által kiadott " Mítoszok őre, Velemér " c. kötetben megjelent rajza alapján készítette Szerváciusz István szobrászművész a trianoni rablókkal bátran szembeszálló szomszédos falu, a szerb megszállókat fegyverrel, meg ásóval és kapával kiűző hős Kercaszomor emlékművét
***
Kedves Krisztina!
Az ígéretemhez híven küldök még egy kis irodalmat. Az alábbi
cikkeimben talál további adatokat és képeket azokról a témákról,
amelyekről beszélgettünk s azokról is, amelyekről még beszélnünk
kellett volna.
Nem elegendő 1-2 óra a kérdések felvetéséhez sem, nemhogy a
megtárgyalásukhoz. Mégis, ha érdekli, a következő cikkekben találhat
még alátámasztást az egyes állításaimhoz.
***
Jimmu Tenno, az első japán császár névligatúrája egy régi őrségi
cseréptálon http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=77017
Az Éden írása
http://ikint.uw.hu/az_eden_irasa.html
A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma
http://vargageza.tar.hu/szentkorona.htm
7500 éves magyar nyelvű szöveg a szentgyörgyvölgyi tehénszobron
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=24454
A Föld szójele és etimológiája
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=21771%20
A hunok nyelve
http://vargageza.tar.hu/a_hunok_nyelve.htm
A budapesti hun jelvény
- miként lehet a finnugrista hazugságot tovább sulykolni a fejekbe, vagy
- miként lehet gúnyolódni az őstörténeti másként gondolkodók elméletein.
1. ábra. Beszélgetés a veleméri Sindümúzeum kiállítóhelyiségében
A műsor szerkesztői az internetes publikációk alapján figyeltek fel a székely írás eredetével kapcsolatos újabb eredményekre. Ez esetben ismét nyugtázhatjuk, hogy az internet könyörtelenül átformálja a világunkat. Az a kb. 15-20 000 olvasó is, aki havonta elolvassa a cikkeimet, pozitív hatással lehet a kulturális közvéleményre. Előbb-utóbb megtörik a finnugrista terrort, amit az egyetemeken és a "tudományos" sajtóban tapasztalhatunk.
A dolog napirendre kerülése érthető, hiszen a finnugrizmus egyik legerősebb cáfolatát a székely írás léte jelenti. Ha az akadémikus "tudomány" emberei figyelembe vennék a székely írással magyar nyelven írt igen korai (kőkori, szkíta, hun stb.) elolvasható írásemlékeket, meg a népi jelkészlet vélük rokon emlékeit, akkor fel kellene adniuk az egyetemeken száz éven tanított ostobaságaikat, be kellene ismerniük, hogy - uram bocsá' - a dilettánsoknak inkább volt igazuk, mint nekik.
Ebből kell majd a szerkesztőnek kiválogatnia az adásba kerülő 1-2 percet. Ez a legkevésbbé sem irígylésre méltó feladat. A riportban eleve nem tudtam elmondani mindent, ami szükséges lett volna. Nem lehetett - szokásomhoz híven - lekapni valamelyik polcról egy-egy dokumentum értékű népi cserepet, mert a kamera egy bizonyos távolságra volt beállítva s ezért nekem fegyelmezetten a székemen kellett maradnom. De ha szabadon mozoghattam volna, akkor sem lehetett volna 35-40 év kutatási eredményeit rövid idő alatt teljeskörűen előadni, vagy megérteni.
Ami az őstörténeti képet illeti, egyes nyelvészek felvetik, hogy a magyar nyelv (ők persze finnugor nyelvekről beszélnek) még Kelet-Afrikában alakult ki legalább 100 000 évvel ezelőtt. Eleink innen költöztek át a Közel-Keletre (a bibliai Éden területére) mintegy 100 000 éve, s ott éltek a két jégkorszak közötti meleg periódusban. Itt alakult ki a magyar ősvallás lényege és az az ősvallási jelkészlet is, amelyből a székely rovásírás reánk maradt.
Ezt bizonyítja elsősorban a székely írás "f" (Föld) jele - amelyet az innen szétrajzó népek mindenhová magukkal vittek - illetve néhány történeti körülmény is.
Ugyanígy megtalálható a prekolumbián Amerikában is a székely írásnak kb. 20 jele. Az indiánok ősei a legnagyobb valószínűség szerint 30-40 000 évvel ezelőtt mentek át Amerikába, azaz ekkor már létezett a székely írás. Ezért tudunk elolvasni egy-két indián feliratot a székely írás segítségével.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 30-40 000 évvel ezelőtt Szibériában már használták a székely írás elődjét s ez hatással volt a kínai és a japán kultúra kezdeteire is. Ezért található meg a kínai írásban sok székely jel párhuzama, s ezért visel Jimmu Tenno, az első japán császár magyar eredetű nevet (amely név elődjét megtaláljuk a Sindümúzeumban látható egyik őrségi cseréptálon, székely hieroglifákkal írva Jóma ten "Jó magas isten" alakban).
E körülményekből az következik, hogy a székely írás őse egy központi területen alakult ki (minden bizonnyal 50 000 évvel ezelőtt a Közel-Keleten, az Ararát körüli Édenben, amely területnek a térképe a székely írás "f" betűjévé vált).
Ezt a történeti képet az írásemlékek is alátámasztják.
A Közel-Keleten kimutatható a székely írással rokon rendszerek sora (például a Tepe Yahjai, a hettita hieroglif, az urartui hieroglif, a sumer stb. írásokban). Ez ősi örökség a kőkorból.
A szkíták, hunok és avarok is használták a székely írást. Ezt a jelkincset a több hullámban északra vándorlók vitték a sztyeppére a kőkortól kezdődően.
A Kárpát-medencében és a Balkánon pedig a Tordos-Vincsa kultúra és más neolitikus kultúrák írása mutat megdöbbentő azonosságot a székely írással. Például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelekkel írt felirata magyarul minden további nélkül elolvasható.
Például - miután félóráig magyaráztam, hogy a székely írás az Éden területén és mintegy 50 000 évvel ezelőtt született meg - megkérdezte, hogy miképpen kerülhetett az első japán császár névligatúrája egy őrségi tálra "ha a székely írás nem régi". Nos, az effajta kérdésekre aztán valóban lehet tömör válaszokat adni, amelyek - ha tűrik a nyomdafestéket - alkalmasak egy ilyen rövidre szabott adás számára.
A riport közben megtudtam, hogy az akadémikus tudomány (helyesen: "tudomány", vagy áltudomány) képviselői azért nem tekintik forrásnak a székely írásemlékeket, mert magát az írást túl későinek tartják. Ugyanők azt is hajtogatják, hogy nincs senki, aki ismerné a hunok nyelvét; valamint azt is, hogy az alternatívok nem látják el megfelelő hivatkozásokkal a dolgozataikat (ami persze csak a válaszadás alóli kibúvó).
Krisztina megkért arra, hogy a riporthoz szükséges képeket és cikkeket küldjem el a címére. Ezért az alábbi levelet és válogatást juttattam el hozzá:
13. ábra. A fenti cserépnek az Írástörténeti Kutatóintézet által kiadott " Mítoszok őre, Velemér " c. kötetben megjelent rajza alapján készítette Szerváciusz István szobrászművész a trianoni rablókkal bátran szembeszálló szomszédos falu, a szerb megszállókat fegyverrel, meg ásóval és kapával kiűző hős Kercaszomor emlékművét
***
Kedves Krisztina!
Az ígéretemhez híven küldök még egy kis irodalmat. Az alábbi
cikkeimben talál további adatokat és képeket azokról a témákról,
amelyekről beszélgettünk s azokról is, amelyekről még beszélnünk
kellett volna.
Nem elegendő 1-2 óra a kérdések felvetéséhez sem, nemhogy a
megtárgyalásukhoz. Mégis, ha érdekli, a következő cikkekben találhat
még alátámasztást az egyes állításaimhoz.
***
Jimmu Tenno, az első japán császár névligatúrája egy régi őrségi
cseréptálon http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=77017
Az Éden írása
http://ikint.uw.hu/az_eden_irasa.html
A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma
http://vargageza.tar.hu/szentkorona.htm
7500 éves magyar nyelvű szöveg a szentgyörgyvölgyi tehénszobron
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=24454
A Föld szójele és etimológiája
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=21771%20
A hunok nyelve
http://vargageza.tar.hu/a_hunok_nyelve.htm
A budapesti hun jelvény
