A gazdasági válság közeledtével érdemes számbavenni, milyen erőforrásokkal és vonzerővel rendelkezik ez a gyönyörű tájunk.
Az Őrség a mai Magyarország egyik legszebb tája, amelynek turisztika vonzereje és vendégfogadó kapacitása nem csökken, hanem folyamatosan növekszik.
A táj keleti fele a Trianon palotában aláírt területrablás során is megmaradt Magyarországnak. Ez a fél Őrség (benne a szívünknek oly kedves Belső Őrségés a központ szerepét betöltő, városias Őriszentpéter ) most Zala és Vas megyének a magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. Az Őrség másik fele ma - a Muravidékkel együtt - Szlovéniához tartozik.
Az új országhatár kettészelte az egykori Nyugat-Dunántúl virágzó magyar-osztrák-szlovén gazdasági kapcsolatait is, amelyekről a térség régi házain található vakolatdíszek alapján is képet alkothatunk. Ezeket az első világháború óta szinte be sem meszelték; a régiekhez hasonlóakat ma már nem is nagyon képes csináltatni, vagy felújítani sem az elszegényedett lakosság. Az Őrség évtizedekig el volt zárva a határ túloldalára került etnikai, kulturális és gazdasági környezetétől.
Az Őrség közelében némi szlovén és német nemzetiségű lakosság is él (az egykor Tótságnak nevezett vidéken), részben megőrizve sajátos kultúráját és identitását.
Az Őrségi látnivalók (települések, épületek) értékes természeti tájban találhatók, amelynek jelentős része nemzeti park (az Őrségi Nemzeti Park) és védelem alatt álló terület.
A térségben nagy kiterjedésű erdők, és kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. A szántóföldek 5-10 aranykoronásak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag alkalmatlanok mezőgazdasági művelésre (sütve jó föld - mondják a helyiek a fazekasagyagra utalva). Erdőnek való táj, amelyből azonban alapos trágyázással mégiscsak ki lehet csiholni valami eredményt. Az agyagtalaj feljavítható és évszázados munkával kitűnő termőtalajjá változtatható - amint azt a szorgalmas őrségi parasztok be is bizonyították a két világháború között.
Legnagyobb települése (mikrotérségi központja) Őriszentpéter (nevezetessége a Szent Péter templom ). A közvetlen környezet fontosabb települései közé tartozik Lenti, Szentgotthárd, Csesztreg , Rédics, Muraszombat és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépítettinfrastruktúrával, és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal, valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. Kissé távolabb (mintegy 50 km-es távolságra) Körmend , Zalaegerszeg és Alsólendva képviseli a városi lehetőségeket.
Az Őrség egyik legszebb, a szeres településszerkezetet máig híven őrző, freskókkal díszített templom a miatt ismert és látogatott, jellegzetes településeVelemér . E szép fekvésű, bájos falu alkalmas arra, hogy példáján bemutassuk, megismerjük és megszeressük az Őrséget. Ehhez néhány, aveleméri kúriasor on található szép szálláshely (például a Cserépmadár szállásés a Csinyálóház ) és a Cipó Művek (borozó és étterem) jó lehetőséget kínál.
2. ábra. A veleméri Csinyálóház terasza októberben; "Mindíg arra vágytam, hogy olyan helyen legyek, ahol - ha kinyitom a szememet - bárhová nézzek is, csak szépséget látok"; "Mint egy megvalósult álom"
Az őrségi térség aprófalvainak jelentős részében hiányos az infrastruktúra és nincs munkalehetőség.
Az Őrség aprófalvai a nagyvárosoktól távol találhatók, ezért a munkavállalók nehezen jutnak el Vas és Zala megye foglalkoztatási központjaiba. Ennek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is magasabb az átlagosnál. Ráadásul a munkanélküliek jelentős része tartós munkanélküli és nincs valódi esélye arra, hogy állást találjon. Ennek oka az, hogy a feldolgozóipar nagyvállalatai és a közigazgatás, amelyekben a foglalkoztatottak 63%-a dolgozik,képzettséget és gyakorlatot igényel, amellyel ez a réteg nem rendelkezik. Számukra marad a segély, a közmunka, az alkalmi és fekete munka, az erdei gyűjtögetés (pl. gomba és tüzelő), vagy a teljes elnyomorodás és az éhhalál (az Őrség szerencséje, hogy a lakosság egyetlen rétege sem tekinti alternatívának a bűnözést).
A helyzet fonákságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a viszonylag magasmunkanélküliség mellett is olyan nagy hiány mutatkozik a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében, amely már gátolja a lakosság igényeinek ellátását és további cégek letelepedését a térségbe. A szocialista és a neoliberális korszakok tudatos térségpusztító tevékenysége beérlelte halálos gyümölcsét: az egykor fejlett Őrség, ma már haldoklik. Jöhetnek az új honfoglalók.
A térségben vendégeskedő turista az Őrség haldoklását nem feltétlenül veszi észre. Az elnéptelenedést nem lehet felmérni, csak a békét és a csendet észleli egy elbűvölően szép tájban. Az őrségiek a halottaikat még nem hagyják az utcákon temetetlenül heverni, hanem a kialakult szokás szerint a temetőkben helyezik el őket, egyházi szertartás kíséretében, többnyire református zsoltárokat énekelve. Egyelőre minden faluban van még 3-4 munkaképes korú ember, aki fizikailag képes a sírok kiásására is. A 80 éves anyókák pedig, akik már nem képesek elgyalogolni a falujuk temetőjéig sem, s akiknek egyetlen leszármazottja sem él, minden rokona a temetőben nyugszik már, halottak napján megkérnek valakit, hogy vigye el a temetőbe, és utolsó erejével rendbeteszi a családi sírokat. Arra, hogy mi lesz 10-20 év múlva, gondolni sem merünk.
3. ábra. A veleméri Sindümúzeum újjáépített épülete előreláthatóan 2009-ben megnyílik (jelenleg a bútorok tervezése és készítése folyik, amivel talán a nyár elejére el is készülünk, azt követi majd a kiállítás berendezése és a megnyitó); a virágokat azért ültette e sorok írója, hogy az Ön szíve megfájduljon - és addig ne találjon nyugalmat, amíg el nem jön megnézni ezt a csodálatos vidéket
Elvileg a szakképzés és az élethosszig tartó tanulás meghatározó lehetne a térség munkavállalóinak versenyképessége szempontjából. E hipotetikus munkavállalóknak azonban előbb meg kellene születniük, majd óvodába és általános iskolába kellene járniuk - a szülőképes lakosság azonban már jórészt elvándorolt, az óvodákat és az iskolákat pedig sorra felszámolták az uralkodó politikai eszméknek megfelelve.
▪A tágabb környezetben meglévő munkahelyek jelentős része olyan nagyvállalathoz kötődik, amelyeknek a térségi gazdaságfejlesztő hatása nem jelentős (pl. nincsenek jelentős számú alvállalkozói), a megtermelt profitit egyszer és mindenkorra kiviszik az országból, csak az éhbérért dolgoztatott munkavállalókra van szükségük. Az Őrségben ezeknek a gyengén fizetett munkahelyeknek is szűkében vagyunk, ezért - jobb híján - a munkahelyek biztosítása miatt ezek a vállalatok is fontosak. (A kevés, külföldi tulajdonban lévő vállalkozás mintegy 2000 embert foglalkoztat a társégben.)
Összességében a fiatalok elvándorlása figyelhető meg, amiből következően a térség egészére jellemző a lakosság fogyása és fokozatos elöregedése.
Az elöregedő településeken egyre több az egyszemélyes háztartás, vagy azoknak a házaspároknak a száma, akik elmúltak 70 évesek és gyermekeik távol élnek (a térségben élők ~20%-a 60 év feletti). A kisebb településeken az időseknek a meglévő rendszerek (házi gondozó, falugondnok) nem minden számukra szükséges feladat ellátásában (pl. bevásárlás, favágás stb.) tud segítséget nyújtani, bizonyos alapszolgáltatások elérése (távolság, egyéb okok miatt) számukra szinte elérhetetlen, nincs pontos adat a rászorulókról
Az őrségi településeken végigsétáló vándor - néhány fazekast leszámítva - alig talál működő vállalkozást (ezeket azonban egy fazekasnéző túra keretében érdemes felkeresni). Az őrségi aprófalvak lakossága a fenti kisebb körzetiközpontokban talál munkalehetőséget, ezen kívül a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség a munkavállalásra.
A térség jellegzetessége, hogy megyeszékhelyektől, nagyvárosoktól távol található, alapvetően aprófalvas településekből áll, amelyekről a munkavállalók nehezen tudnak a közösségi közlekedés eszközeivel eljutni a Vas és Zala megyei foglalkoztatási központokba. Ezért a munkanélküliségi ráta meghaladja a regionális átlagot. Ugyanakkor további jellegzetesség, hogy a térségen belül komoly eltérések tapasztalhatóak a munkanélküliség tekintetében. Szentgotthárd és Csesztreg a két legnagyobb térségifoglalkoztató település. A két foglalkoztatási központhoz közelebbi településeken általában kisebb a munkanélküliség, mint a minden tekintetben távoli kistelepüléseken.
4. ábra. A néhai Gyenese (Botfaragó) Gyula veleméri fafaragó által készített törülközőtartó részlete; a felirat a kisunokáit köszönti: "Jó reggelt Tóth Irénke és Tóth Ibolyka"
A munkanélküliek jelentős része a tartós munkanélküliek kategóriájába tartozik. Ennek egyik fő oka, hogy a legnagyobb foglalkoztatási szektorok (feldolgozóipar nagyvállalatai, közigazgatás), amelyekben a foglalkoztatottak 63%-a dolgozik, viszonylag speciális és magas képzettséget, gyakorlatot igényel amelynek ez a réteg nem tud megfelelni. A viszonylag magasmunkanélküliség mellett azonban folyamatosan fennáll, főként a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében a hiány, amely már gátolhatja további cégek letelepedését a térségbe. Ezért a hatékony szakképzés és az élethosszig tartó tanulás lehetőségét biztosító felnőttképzés szerepe meghatározó a térség munkavállalóinak versenyképessége szempontjából.
A térség szinte valamennyi településén a falusi turizmus fejlesztését tekintik a kibontakozást kínáló legfontosabb lehetőségnek. Ebben az ágazatban azonban csak a foglalkoztatottak 5%-a dolgozik, azaz a jelentőségük korlátozottnak tűnik. A valóságos helyzet azonban - szerencsére - jobb a statisztikánál. A falusi vendéglátók többsége ugyanis nem munkaviszonyban látja el a tevékenységét, hanem magánszállásadóként s ezért a statisztikákban nem jelenik meg. A falusi turizmus jórészt (egy bizonyos szint alatt) adómentes tevékenység, a vendéglátók a saját portájukon fogadják a vendégeiket, ezért ez az ágazat jobban javítja a lakosság helyzetét, mint az a foglalkoztatási adatok alapján kimutatható. Ez magyarázza meg, hogy miért tekintik minden településen az egyetlen szalmaszálnak, amelybe még kapaszkodhat a munkanélküliség tengerében fuldokló őrségi lakosság.
A természetjárásra alapozott turizmus tekintetében valóban kitűnőlehetőségek kínálkoznak az Őrségben. Ennek alapja a nemzeti parki védettség alatt álló értékes természeti környezet, valamint a különleges kulturális örökség (például az őrségi jelkincs ). Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott. 2008-ban az őrségi tájat megválasztották "Magyarország 7 csodája" egyikének.
További turisztikai erősséget jelentenek a termálvízre alapozott fürdési lehetőségek, az őrségi termálfürdők . A térségben található a közelmúltban megnyitott szentgotthárdi termálpark , valamint a régebben működő lendvai termálstrand, a lenti termálstrand , a bánovci és az alsómaráci termálstrandamelyek jórészt gyógyfürdők is. E kitűnő fürdőhelyek az Őrséget termálparadicsommá változtatták.
Az Őrség és a fenti fürdőkomplexumok kínálata kiegészíti egymást, az együttműködés fejlesztése kitűnő lehetőséget rejt magában.
A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabb ezek közül a Hétrét ország, amelynek az egész Őrséget megmozgatja és helyszínné teszi, de érdekes látványosság amagyarszombatfai Fazekasnapok eseménysora is, amelyet a Fazekasház ban és környékén tartanak.
Az Őrség a mai Magyarország egyik legszebb tája, amelynek turisztika vonzereje és vendégfogadó kapacitása nem csökken, hanem folyamatosan növekszik.
A táj keleti fele a Trianon palotában aláírt területrablás során is megmaradt Magyarországnak. Ez a fél Őrség (benne a szívünknek oly kedves Belső Őrségés a központ szerepét betöltő, városias Őriszentpéter ) most Zala és Vas megyének a magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. Az Őrség másik fele ma - a Muravidékkel együtt - Szlovéniához tartozik.
Az új országhatár kettészelte az egykori Nyugat-Dunántúl virágzó magyar-osztrák-szlovén gazdasági kapcsolatait is, amelyekről a térség régi házain található vakolatdíszek alapján is képet alkothatunk. Ezeket az első világháború óta szinte be sem meszelték; a régiekhez hasonlóakat ma már nem is nagyon képes csináltatni, vagy felújítani sem az elszegényedett lakosság. Az Őrség évtizedekig el volt zárva a határ túloldalára került etnikai, kulturális és gazdasági környezetétől.
Az Őrség közelében némi szlovén és német nemzetiségű lakosság is él (az egykor Tótságnak nevezett vidéken), részben megőrizve sajátos kultúráját és identitását.
Az Őrségi látnivalók (települések, épületek) értékes természeti tájban találhatók, amelynek jelentős része nemzeti park (az Őrségi Nemzeti Park) és védelem alatt álló terület.
A térségben nagy kiterjedésű erdők, és kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. A szántóföldek 5-10 aranykoronásak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag alkalmatlanok mezőgazdasági művelésre (sütve jó föld - mondják a helyiek a fazekasagyagra utalva). Erdőnek való táj, amelyből azonban alapos trágyázással mégiscsak ki lehet csiholni valami eredményt. Az agyagtalaj feljavítható és évszázados munkával kitűnő termőtalajjá változtatható - amint azt a szorgalmas őrségi parasztok be is bizonyították a két világháború között.
Legnagyobb települése (mikrotérségi központja) Őriszentpéter (nevezetessége a Szent Péter templom ). A közvetlen környezet fontosabb települései közé tartozik Lenti, Szentgotthárd, Csesztreg , Rédics, Muraszombat és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépítettinfrastruktúrával, és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal, valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. Kissé távolabb (mintegy 50 km-es távolságra) Körmend , Zalaegerszeg és Alsólendva képviseli a városi lehetőségeket.
Az Őrség egyik legszebb, a szeres településszerkezetet máig híven őrző, freskókkal díszített templom a miatt ismert és látogatott, jellegzetes településeVelemér . E szép fekvésű, bájos falu alkalmas arra, hogy példáján bemutassuk, megismerjük és megszeressük az Őrséget. Ehhez néhány, aveleméri kúriasor on található szép szálláshely (például a Cserépmadár szállásés a Csinyálóház ) és a Cipó Művek (borozó és étterem) jó lehetőséget kínál.
2. ábra. A veleméri Csinyálóház terasza októberben; "Mindíg arra vágytam, hogy olyan helyen legyek, ahol - ha kinyitom a szememet - bárhová nézzek is, csak szépséget látok"; "Mint egy megvalósult álom"
A helyzet fonákságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a viszonylag magasmunkanélküliség mellett is olyan nagy hiány mutatkozik a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében, amely már gátolja a lakosság igényeinek ellátását és további cégek letelepedését a térségbe. A szocialista és a neoliberális korszakok tudatos térségpusztító tevékenysége beérlelte halálos gyümölcsét: az egykor fejlett Őrség, ma már haldoklik. Jöhetnek az új honfoglalók.
A térségben vendégeskedő turista az Őrség haldoklását nem feltétlenül veszi észre. Az elnéptelenedést nem lehet felmérni, csak a békét és a csendet észleli egy elbűvölően szép tájban. Az őrségiek a halottaikat még nem hagyják az utcákon temetetlenül heverni, hanem a kialakult szokás szerint a temetőkben helyezik el őket, egyházi szertartás kíséretében, többnyire református zsoltárokat énekelve. Egyelőre minden faluban van még 3-4 munkaképes korú ember, aki fizikailag képes a sírok kiásására is. A 80 éves anyókák pedig, akik már nem képesek elgyalogolni a falujuk temetőjéig sem, s akiknek egyetlen leszármazottja sem él, minden rokona a temetőben nyugszik már, halottak napján megkérnek valakit, hogy vigye el a temetőbe, és utolsó erejével rendbeteszi a családi sírokat. Arra, hogy mi lesz 10-20 év múlva, gondolni sem merünk.
Elvileg a szakképzés és az élethosszig tartó tanulás meghatározó lehetne a térség munkavállalóinak versenyképessége szempontjából. E hipotetikus munkavállalóknak azonban előbb meg kellene születniük, majd óvodába és általános iskolába kellene járniuk - a szülőképes lakosság azonban már jórészt elvándorolt, az óvodákat és az iskolákat pedig sorra felszámolták az uralkodó politikai eszméknek megfelelve.
Összességében a fiatalok elvándorlása figyelhető meg, amiből következően a térség egészére jellemző a lakosság fogyása és fokozatos elöregedése.
Az elöregedő településeken egyre több az egyszemélyes háztartás, vagy azoknak a házaspároknak a száma, akik elmúltak 70 évesek és gyermekeik távol élnek (a térségben élők ~20%-a 60 év feletti). A kisebb településeken az időseknek a meglévő rendszerek (házi gondozó, falugondnok) nem minden számukra szükséges feladat ellátásában (pl. bevásárlás, favágás stb.) tud segítséget nyújtani, bizonyos alapszolgáltatások elérése (távolság, egyéb okok miatt) számukra szinte elérhetetlen, nincs pontos adat a rászorulókról
Az őrségi településeken végigsétáló vándor - néhány fazekast leszámítva - alig talál működő vállalkozást (ezeket azonban egy fazekasnéző túra keretében érdemes felkeresni). Az őrségi aprófalvak lakossága a fenti kisebb körzetiközpontokban talál munkalehetőséget, ezen kívül a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség a munkavállalásra.
A térség szinte valamennyi településén a falusi turizmus fejlesztését tekintik a kibontakozást kínáló legfontosabb lehetőségnek. Ebben az ágazatban azonban csak a foglalkoztatottak 5%-a dolgozik, azaz a jelentőségük korlátozottnak tűnik. A valóságos helyzet azonban - szerencsére - jobb a statisztikánál. A falusi vendéglátók többsége ugyanis nem munkaviszonyban látja el a tevékenységét, hanem magánszállásadóként s ezért a statisztikákban nem jelenik meg. A falusi turizmus jórészt (egy bizonyos szint alatt) adómentes tevékenység, a vendéglátók a saját portájukon fogadják a vendégeiket, ezért ez az ágazat jobban javítja a lakosság helyzetét, mint az a foglalkoztatási adatok alapján kimutatható. Ez magyarázza meg, hogy miért tekintik minden településen az egyetlen szalmaszálnak, amelybe még kapaszkodhat a munkanélküliség tengerében fuldokló őrségi lakosság.
A természetjárásra alapozott turizmus tekintetében valóban kitűnőlehetőségek kínálkoznak az Őrségben. Ennek alapja a nemzeti parki védettség alatt álló értékes természeti környezet, valamint a különleges kulturális örökség (például az őrségi jelkincs ). Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott. 2008-ban az őrségi tájat megválasztották "Magyarország 7 csodája" egyikének.
Az Őrség és a fenti fürdőkomplexumok kínálata kiegészíti egymást, az együttműködés fejlesztése kitűnő lehetőséget rejt magában.
